A hívó szót Rogán Antal neve és a turizmus állami irányításának vele is összeköthető átalakítása jelenthette. Az eredeti meghívó szerint „Idegenforgalmi eredmények és a turisztika átalakítása” címmel tartott volna sajtótájékoztatót a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Szatmáry Kristóffal, a BKIK elnökével közösen. Rogán celebrálta volna a konferencia megnyitóját is. Egyikből sem lett semmi; Rogán nem jelent meg, szereplését utolsó pillanatban mondta le. Biztos volt rá oka, de merjük remélni, nem az tántorította el, hogy a szakma néhány, a turizmus gyakorlati oldalán álló képviselője kérdéseivel esetleg pár kemény percet szerzett volna a magas beosztású köztisztviselőnek.

Maga helyett elküldte dr. Tuzson Bencét, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkárát, aki egy jó hangulatú semmitmondással igyekezett kárpótolni a hallgatóságot. Némi szakmázás mégis akadt. Szerinte van lemaradásunk a vetélytársakkal szemben, de a turizmusban „most kezdődik valami, tovább kell lépni és a kormánynak is mögé kell állni”. A Magyar Műugró Szakszövetség-elnök Tuzson hacsak felületesen is, de rátért arra, ami mindenkit foglalkoztatott: miért és hogyan alakul át az állami turizmusirányítás? „Nem feltétlenül rossz a jelenlegi rendszer, de az új kihívásokra válaszolni kell. Tagoltak az erőforrások, koncentrálni kell őket” - mondta. Elárulta, hogy a Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökség létrehozásáról szóló - a hvg.hu által nyilvánosságra hozott - tervezetet a kormány egyszer már tárgyalta, dolgoznak a részleteken.

A „struktúrák szétaprózottságáról” szólt Szatmáry Kristóf is. Szerinte az ágazat többet ér annál, hogy helyettes államtitkár feleljen érte, minimum államtitkárt érdemelne. „Minden brüsszeli ármány ellenére a magyar turizmus számára fontos a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány, melyeket átalakítva 2017-től is fenn kell tartani” - idézte fel Szatmáry, hogy az EU nemrég elmeszelte a két utalványt. Tuzson Bence elmondta: a cafeteria rendszert úgy alakítja át a kormány, hogy az az európai jogoknak is megfeleljen.

„Magyarország történetének legnagyobb rendezvénye” - mondta Bánki Erik, országgyűlési képviselő, a Gazdasági Bizottság elnöke a 2017-es kerülő vizes világbajnokságról a „Miként látja a Kormány Budapest turisztikai szerepét 2020-ra?” című előadásában. Az előadást hallgatva úgy tűnt, a sport sokat nyom a latba; de azért volt kultúra is. Szó volt a Népstadion 2018-ra befejeződő felújításáról. A létesítmény 2020-ban, a 13 európai városban rendezendő futball Eb-n három csoportmeccsnek és egy nyolcad döntőnek ad otthont. Természetesen szóba került a még el nem nyert 2024-es olimpia is. A néhány hétig tartó sportesemények sok milliárdos infrastrukturális fejlesztéseinek sorolását követően hallhattunk a 2017-re a török állam segítéségével megújuló Gül Baba türbéről. Végezetül kiderült, hogy az a nagy befogadóképességű kongresszusi központ, aminek építéséért a MÜPA melletti telken még egy kapavágást sem tettek, nem 2018-ra, hanem 2019-re épül(het) meg.

Biztosan többet is megtudtunk volna a budapesti turisztikai fejlesztésekről, ha az eredeti programtervezetnek megfelelően Dr. Szeneczey Balázs, Budapest városfejlesztéséért felelős főpolgármester-helyettese megtartja „Budapest 2020-ig tervezett beruházásai a turizmus tükrében, kiemelten a rakpartok” című előadását. És sokan hallgatták volna szívesen dr. Faragó Péter, a Magyar Turizmus Zrt vezérigazgatójának nézeteit az idegenvezetők helyzetéről és az olimpia Budapest turizmusára gyakorolt hatásáról. Az ő előadása is elmaradt. Helyette Máthé Kinga, a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója tartotta a frontot a vállalat 2017-es terveit ismertetve.

A megjelentek hiányérzetét fokozta, hogy a kérdésekre és válaszokra szánt, mindössze 20 perces blokkot Tuzson Bence és Bánki Erik nem várták meg, az előadásaikat követő kávészünetben távoztak a helyszínről.