A csatajelenetekben pikások, muskétások, janicsárok, azabok, sejmenek és pattantyúsok mutatják be harci tudományukat a korabeli taktikának megfelelően. A történteket Négyesi Lajos hadtörténész kíséri magyarázattal, aki a haditervek kidolgozásában is közreműködött.

A három napos hadijátékon négyszáznál több cseh, finn, lengyel, magyar, német, olasz, osztrák és szlovák hagyományőrző vesz részt korhű hadifelszerelésben, valamint csaknem ezer közreműködő idézi meg a középkori hangulatot. A győztes ostrom döntő fegyvere a patara, azaz a petárda volt, ezért nevezik a fesztivált Tatai Patarának. A rendezvényen a látogató korhű ruhák között válogathat, korabeli ételeket és török kávét kóstolhat, serbetet ihat, hastáncosokban gyönyörködhet.

A korabeli krónikák szerint 1597. május 23-án hajnalban két töröknek álcázott katona kért védelmet a vár kapuőreitől, majd az őrök leszerelése után a kaput a patarával berobbantották és a Pálffy Miklós vezetésével készenlétben álló, magyar, német, spanyol és vallon alakulatokból álló közel 3000 fős sereg lerohanta a várat. Később Győr felszabadításánál is a Tatán bevált fegyver indította el a sikeres ostromot.