A konferencia a Pest Megyei Önkormányzattal kötött együttműködési szerződés ünnepélyes aláírásával kezdődött.

A szakmai tanácskozáson az érintett települések jelentős része, jelenlegi turisztikai attrakciók gazdái, megyei, minisztériumi képviselők voltak jelen. A Magyar Limes Szövetség a „Dunamenti nemzetközi UNESCO Világörökség ’Római birodalom határai’ Program” Emberi Erőforrások Minisztériuma által kijelölt turisztikai projektgazdája.

A szövetség ügyvezető elnöke, Hirschberg Attila vitaindításként bemutatta a dunai turizmus rövidtávú összefogási lehetőségeit, amelyet a teljes dunai szakaszt érintő világörökségi cél elérése rendkívüli módon elősegíthet.

Dr. Kovács Dezső fűzte hozzá, hogy az Európai Közösség 11 tematikus célt jelölt ki a 2014-2020-as programozási időszakra. Ezek közül főként a 6. tematikus célhoz - környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása- kapcsolódik leginkább.

De a turizmus, jellegzetességei révén és az EU célok általános természete miatt szinte valamennyi fejlesztési célban megjeleníthető, a kis-és középvállakozás fejlesztéstől a fenntartható közlekedés fejlesztéséig. 2011 óta a tervezés részeként az Európai Bizottság országonként ad egy értékelést, majd partnerségi megállapodást köt a tagországok kormányaival. Ezt követően operatív programokat készítenek az egyes tagországok, többek között Magyarország is.

A mostani operatív programok részben korábbiak folytatása. A turizmusfejlesztéssel kapcsolatos elképzelések nemzeti szinten főként a GINOP-ban (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív program) találhatók meg, melyben hivatkoznak az EU Duna-stratégiára is, ám ez csupán vázlatosan jelenik meg.

Az elmúlt 6 évben több turisztikai stratégia is készült a Dunára. 2007-208-ban a VÁTI készített egy átfogó Duna stratégiát, majd 2009-től az EU átfogó Duna stratégia (benne a turizmussal) került megfogalmazásra.

2010-2012 között egy South East Europe program keretében a Datourway projekt 6 országra, benne Magyarországra fogalmazott meg turizmusfejlesztési stratégiát, beruházási útmutatót, mintaprojekteket, útikönyvet, evezős turisztikai adatbázist. Ezt a programot szintén a VÁTI, ma Lechner Lajos Tudásközpont tervezői, minisztériumi szakértők, civilek és vállalkozók készítették. Minden Duna menti településről térkép, vonzerőleltár készült, honlap címekkel, elérhetőségekkel.

Ez a szellemi felkészülés és részletes tervezés is indokolja, hogy a Dunát és a Duna mentét - Budapest és a Balaton mellett - kiemelt elsőbbségi fejlesztési területként kell kezelni a turizmusban.

A vitaindító előadások után a résztvevők négy csoportra oszlottak, ahol is egy az előzőleg közösen egyeztetett, ezért mindenhol azonos kérdéskört dolgozták fel, minden résztvevő hozzászólásával. A csoportok vezetői az alábbiakban leírtakban foglalták össze a résztvevők véleményeit, ötleteit:

Az egységesség a kulcsszó

Dr. Minorics Tünde összefoglalója szerint a Limes-menti fejlesztéseket egy egységes szolgáltatásfejlesztésnek kell keretbe foglalnia, amihez komoly tervezés szükséges. A közös arculat kialakítása után a teljes szakaszon egy rendszerbe tartozó szolgáltatáscsomagnak kell rendelkezésre állnia.

Például az információelérésnek és a rendelkezésre álló infrastruktúrának is egységes minőséget kell képviselnie mindenhol – ez jelentheti a táblarendszert, de akár a mosdók állapotát is. A lényeg, hogy garantáltan ugyanazok a minőségi szolgáltatások jellemezzék az arculatot az egész szakaszon.

A tervezés témakörében szóba jött, hogy tervezhetnének akár cégek, települések önkormányzatai és megyei önkormányzatok is, de ennek lépéseit szintén egy egységes keretbe kell foglalni, amire alkalmas lenne a Limes Szövetség.

Emellett fontos, hogy a résztvevők újra meg újra megszólítsák az érdekelteket. Egyes területeknek számos hátránya is van, ami fejlesztésre szorul, de ebből akár előnyt is lehet kovácsolni.

Az előadó példaként az ipari emlékek attrakcióvá tételét hozta fel, ezekre ugyanis élmények építhetők. Nagyszentjánoson például fejleszteni lehetne a kikötőt és egy interaktív vízi kalandrendszert lehetne kiépíteni, amire az ottani természeti környezet lehetőséget ad. Sőt, egy ökológiai mintagazdaság kialakítására is adott a lehetőség, ahol megjelenhetnének a helyi termelők és termékek.

Győr és Komárom, mint fókuszpont

Fontos továbbá a kulturális értékek, műemlékek, szakrális és egyéb élmények hagyományápolása, és a résztvevők természetesen nem csak a Duna mentén képzelik el az attrakciófejlesztést, hanem a mellékágak is fontos szerepet játszanak. A szakasz két legfőbb fókusza Győr és Komárom, de Újsziget és Almásfüzitő neve is elhangzott, amelyek komoly értékeket képviselnek a Limes szempontjából.

Az egységes fejlesztésre törekedve Dr. Minorics Tünde elmondta, hogy a földrajzi közelség alapján valósulhatna meg az összefogás a közös kulturális érték fenntartásában és továbbfejlesztésében. Szintén lényeges az összehangolás, és az, hogy a települések erősítsék egymást, ne pedig konkuráljanak a másikkal. Az igényeknek, a lehetőségeknek és a vízióknak egy egészet kell alkotniuk.

Túl kell lépni a Budapest-Balaton szemléleten!

Bokor Béla pHD összefoglalójában hangsúlyozta, hogy ebben a projektben nagyon komoly egymásra utaltságról van szó, hiszen pontosan lehet tudni, hogy kinek mije van, és miért kell a másikkal együttműködni. Ez sok energiát és empátiát, valamint az értékek és érdekeltségek feltárását igényli.

A Dunáról sokféle ismeret áll rendelkezésre a legkülönbözőbb aspektusokból: az ott működő életről, gazdasági életmódról, szabadidőről, művelődésről, közösségi létről, a műszaki infrastruktúra állapotáról. Ennek azonban mindig meg kell újulnia, és folyamatosan rendezni kell az értékkínálatokat, ezzel párhuzamosan pedig az érdekek tárát is fontos vezetni, vagyis azt, hogy mely értékeinkhez milyen érdekek társulnak.

Sokat jelentene, ha makroszinten sikerülne elfogadtatni az országos területpolitika képviselőivel a befektetés szükségességét ezeken a területeken, hiszen ekkor tudják csak megmutatni a Limes mentén lévő települések, hogy mire képesek, és hogy ők is fontos jövedelemtermelői a nemzetgazdaságnak.

Az előadó elmondta, hogy a magyarországi turizmus jelenleg egyet jelent Budapesttel és a Balatonnal, azonban fontos megváltoztatni ezt a szemléletet.

Kis szervezetek összefogása a kulcs

Buchert Eszter összefoglalója szerint a projekt végrehajtásához nem egy nagy szervezetbe kell tömörülni, hanem több kis szervezet összefogására van szükség, akik a saját területükért felelnek. Jelenleg 14 olyan fókuszpontot, helyszínt tartanak számon, ahol reális esélye van annak, hogy a Limes-hez, a római kori leletekhez kapcsolódó attrakciók köré kistérségi szinten olyan szolgáltatáscsomagok és fejlett szolgáltatásdesztinációk jöjjenek létre, amit egy szervezet – történetesen a Limes – össze tud fogni. Innentől kezdve pedig mégis csak egységként fog működni az egész.

Az előadó elmondta, hogy a fókuszpontokhoz hozzátették azokat a településeket is, ahol TDM szervezetek működnek, hiszen az ő alapfeladatuk már eleve az, hogy az ottani szolgáltatáscsomagokat összefogják. Konkrét teendők is megfogalmazódtak, például meg kell vizsgálni, hogy adott térségben van-e elegendő szálláshely. Amennyiben nincs, akkor ezt a területet kell fejleszteni. Emellett – hasonló céllal – össze kell gyűjteni egy szolgáltatás- és rendezvényleltárt a Limes mentén, és egy minőségi kritériumrendszer kidolgozása is szükséges.

Világörökség, mint brand

Ifju György összefoglalója szerint szintén lényeges, hogy a településen tisztában legyenek azzal, hogy mijük van és annak mi az értéke. A turisztikai vonzerő tényezőket akkor lehet igazán kihasználni, ha a Limes, mint világörökség brand használatba kerül. Később erre a brandre rá lehet építeni nem csak azokat a vonzerő tényezőket, amelyek önállóan is megállják a helyüket – például Győr, Esztergom vagy Budapest –, hanem a kisebb vonzerőt jelentő értékek is ráépülhetnek ezekre.

Az olyan fejlesztésekkel kapcsolatban is felmerült néhány ötlet, mint például a dunai hajózási útvonal jobbá tétele. A folyó mentén lévő települések programjai is előtérbe kerülhetnek, például a százhalombattai Summerfest, mint turisztikai vonzerő.

Dr. Kovács Dezső, mint a 4. csoport vezetője röviden összefoglalta a csoportvitában elhangzottakat.

Szükség van: - a Duna egységes szemléletű közelítésére, - egy átfogó fejlesztési program kialakítására, - egy koordinációs szervezetre, - a Duna mente tagolására, a szakaszonkénti sajátosságok együttes menedzselésére, - a piac ismeretére, - a Duna egységes megjelenítésére a piacokon, - a Limes meglevő értékeinek bemutatására, a sokféleség felmutatására, - a Limes további kutatására, valamint a Limes feltárását is érdemes bemutatni.

A Dunára felépíthető egy színvonalas turisztikai kínálat, melyhez közös Duna Brand-et kell építeni.

Dr. Balogh Tamás, a Magyar Limes Szövetség elnökségi tagja, területfejlesztési szakértő hozzátéve az elhangzottakhoz elmondta, hogy az eddig elvégzett munka eredményeképpen a szövetség áttekintette és szövegszerű módosító javaslatokkal látta el a Limes-szel érintett megyék területfejlesztési koncepcióit (amelynek az eredménye a Pest megyével történt együttműködési szerződés aláírása), amelyek a 2014-2020 közötti EU-s tervidőszakban a megyéknek jutó fejlesztési források felhasználásának keretét jelentő Területi Operatív Program (TOP) – egyben a helyi (hálózatos) gazdaságfejlesztéssel összefüggő és térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú turisztikai fejlesztések – alapját képezik.

Ennek köszönhetően a megyék által helyben végrehajtott fejlesztések hatékonyan egészíthetik ki a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) a vállalkozások versenyképességének javítását és a foglalkoztatás ösztönzését, valamint a természeti és kulturális erőforrások megőrzését, és az örökségi helyszínek hasznosítását fejlesztését támogató forrásokat, amelyek a Limesben, mint világörökségben rejlő gazdasági előnyök kiaknázása érdekében történő felhasználására a Szövetség szintén programot készít, melynek főbb vonalait már megismertettek a gazdasági és a kulturális kormányzattal.

Elhangzott, hogy rendkívüli jelentősége van a teljes 417 km-es magyar dunai-szakaszt érintő 124 (!) UNESCO világörökségnek, amely ráadásul az UNESCO egyik legnagyobb sorozat jelölése, mert így módja van a más korú emlékek, attrakciók kínálásának, a világörökségi cím érdeklődési hullámának meglovagolásának.

Minél több a helyszín, annál nagyobbak a távlati lehetőségek!