Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció stratégiai célja 2020-ig a versenyképesség tartós növekedése a turizmusban, a természeti és környezeti erőforrások fenntartható hasznosítása a kiemelt térségekben, valamint a kiegyensúlyozott területi fejlődés. A 2007 és 2013 közötti Regionális Operatív Program (ROP) a versenyképes gazdaság megteremtését, a megújuló egészséges társadalom és az élhető környezet megvalósítását, valamint a területi kohézió erősítését tűzte ki célul. A felkészülés időszakában elkészül a dokumentáció mintegy 300 turisztikai nagyprojektről.

Magyarország 2007 és 2013 között 22,6 milliárd eurónak megfelelő támogatást kap az EU-tól. A forrás azonban korlátos, a Nyugat-Dunántúlra például optimális esetben is maximum 24 milliárd forint jut a turizmus fejlesztésére, ami azt jelentheti, hogy számos óriásira méretezett, sok milliárd forintot felemésztő beruházás nem tud megvalósulni. A Magyar Turisztikai Hivatal ezért tárgyalásokat kezdett a GKM-mel a lehetséges forrásátcsoportosításokról.

Csepel turisztikai stratégiája

A stratégia célja a turizmus fellendítése a XXI. kerületben, ahol elvileg lenne lehetőség egy, a rómaipartihoz hasonló vízparti övezet kialakítására. A kerület erősségei közé tartozik, hogy Budapest– Csepel része a több mint 6 milliós vendégéjszakát felmutató nemzetközi vonzerővel rendelkező fővárosnak, továbbá az elmúlt évek két jelentős fejlesztése, nevezetesen a Művészetek Palotája és a Nemzeti Színház, a szigetcsúcs szomszédságában valósultak meg. Komoly vonzerővé fejleszthető a Duna, a Ráckevei–Soroksári Duna-ág összefüggő zöld part menti sávja, a strand területén jelenleg minimálisan kiaknázott termálvízforrás, továbbá a kerékpározás kiváló vízparti adottsága. Rosszak viszont a közlekedési kapcsolatok, Csepelnek nincs jelentős turisztikai vonzereje és komoly szálláshely-kapacitása, továbbá kedvezőtlen az imázsa. A XXI. kerület turizmusát nagymértékben támogatná a közlekedési kapcsolatok fejlesztése, a központi szennyvíztisztító megépítésével jelentősen javuló dunai vízminőség, valamint a környező kerületek fejlesztései, mint például a XI. kerületben a Kopaszi-gát leendő szabadidős kínálata, és a IX. kerületben a Lágymányosi híd pesti hídfőjénél megépülő 5 ezer fős konferencia-központ. Komoly veszélyeket rejt magában az agglomerációból érkező forgalom növekedése, amely részben a rossz közlekedési kapcsolatokra vezethető vissza.

Csepel stratégiájának fő célja a bekapcsolódás a főváros turisztikai kínálatába. Ennek két fő iránya egyrészt a helyi vonzerőfejlesztés – egyedi karakterű városnegyedek létrehozásával, egyedi turisztikai attrakciók kialakításával, valamint a víziturizmus feltételeinek javításával a Dunán, másrészt a Csepel-sziget turizmusának ösztönzése. A stratégia megvalósulásának alapfeltétele a közúti és az elővárosi kisvasúti kapcsolatok javítása. Az infrastrukturális fejlesztések között szerepel a kikötők fejlesztése, a Gubacsi híd szélesítése, a HÉV meghosszabbítása az M0-ig, és az 5-ös metró megépítése.

Tokaj Világörökségéért

A több mint 2 milliárd forint EUs támogatást nyert és jelenleg megvalósítás alatt álló projekt keretében összesen 13 önkormányzat területén 16 projektelem kerül megvalósításra. A programban helyet kapnak a borral, a kultúrával, az aktív szabadidő- eltöltéssel és az információszolgáltatással kapcsolatos fejlesztések. A projektkidolgozás során a leglényegesebb szakmai szempontokat a projekt fejlesztői figyelembe vették, mint például a területi koncentráció és a szezonalitás csökkentése, a komplex kínálat kialakítása, továbbá az egyediség és az innovatív szemlélet, valamint a pozicionálás és differenciálás érvényesítése. Fontos szempont volt az interaktív látogatóközpontok (pl. Borinform, VIP – Világörökségi Információs Pont) kialakítása. Előfordult, hogy a tulajdonviszonyok tisztázatlansága komoly adminisztrációs problémát okozott (pl. a Rákóczi Várbástya félig kész felépítménye Sárospatakon), sőt egyes projektelemek megvalósulását meg is hiúsította (pl. a kilátó Sátoraljaújhelyen). A projektnek be kellett tartania a ROP1.1 pályázati útmutató előírásait is, például a szálláshelykialakítás, valamint az út és hajókikötő építés, mint nem támogatható tevékenységek tekintetében. A fejlesztés várható eredményei: a világörökségi terület turizmusának fellendülése, az élményszerzés maximalizálása, további fejlesztések generálása (katalizátorhatás) és a helyi életminőség javulása (foglalkoztatottság, településkép).