Ezt a jelentős tendenciát olyan tényezők táplálják, mint Kína politikai nyitása, az ország milliomosai számának megsokszorozódása és középosztályának bővülése. Míg 10 évvel ezelőtt a legtöbb kínai utazó kormánytisztviselő, hivatalnok vagy állami vállalati vezető volt, mára a turisták többsége a magánszektorban dolgozó szabadidős turista. Legkedveltebb úticéljaik közé a környező országok (például Thaiföld, Taiwan), a tengerentúliak közé pedig USA, Ausztrália és Franciaország tartozik.

Ugyanakkor, a kínai szegmens nemcsak a megállíthatatlannak mutatkozó növekedés következtében nevezhető figyelemreméltónak. A kínai turisták költési hajlandóságuk tekintetében a világ éllovasai! Átlagosan 1000 amerikai dollárt költenek egy út során, viszont azokban a desztinációkban, ahová kifejezetten vásárlás céljából utaznak, ez 6000 amerikai dollárra rúg átlagosan. Vásárlási listájukon a luxuscikkeken túl, ingatlanok és egészségturisztikai szolgáltatások szerepelnek. Ezt kiválóan szemlélteti Franciaország példája is, ahol a kínaiak a turisták csupán 1,5 százalékát alkotják, azonban az adómentes költés 25 százaléka nekik köszönhető.

Nem meglepő, hogy egyre több ország és turisztikai desztináció látja turizmusának felvirágoztatását a kínai szegmensben. Dubai a 2008-as válság következtében elmaradozott európai, orosz és amerikai turisták helyét kínaiakkal igyekezett kipótolni kisebb-nagyobb sikerrel. A kínai turisták száma az emirátusban 2008-ról 2009-re 57%-kal nőtt, és elérte a 150 ezret. Majd hasonló növekedést volt tapasztalható a következő évben is. Ne feledjük, Dubai turisztikai infrastruktúrája nagyon kedvező a kínai igények szempontjából: luxusszállodák és high-end termékek bő választéka, adómentes és kedvező árú vásárlás, relatív közelség.

Ausztrália és Thaiföld is elsőszámú célpontjaként tartja számon a kínai turisztikai piacot, elsősorban tengerparti és egészségturisztikai csomagajánlataikkal. Az európai desztinációk a kulturális turizmusra és a bevásárló turizmusra fókuszálnak a kínaikat megcélzó kínálataik terén. Azonban nem ritka, hogy a kínai párok “romantikus” csomagajánlat keretében európai kastélyszállókban esküdnek meg és töltik itt nászutukat, vagy, hogy kommunista vonatkozású történelmi helyszíneket keresnek fel – például Marx Károly trieri rezidenciáját.

Kétségtelen, hogy nagy harc vette kezdetét a piacon a kínai turistákért. Itt az ideje, hogy kis hazánkban mi is elgondolkodjunk, hogy vehetné ki részét Magyarország a mézesbödönből. Megelégedhetünk a budapesti egynapos városnézést vagy egyéjszakás tartózkodást tartalmazó csomagajánlatok kínálatával, vagy képesek vagyunk célzottabb, többnapos programcsomagokkal megszólítani a kínai szegmenst? A versenyképes kínálat kialakítása a megfelelő pozicionáláson túl, a kínai turisták speciális igényeinek felmérésén és egyedi élménykínálat megtalálásán kell hogy alapuljon. Továbbá, elengedhetetlenek a megfelelőképp szoros utazásszervezői partnerkapcsolatok, amelyek kellően nagy turista volumen esetén a menetrendszerinti Budapest – Peking közvetlen járat hiányát is orvosolhatják például charter járatok formájában.