Összesen 7,5 milliárd forint forrást biztosítanak az élőhelyek megőrzésére, a telepítési rend, a halászat módjának megváltoztatása pedig lehetőséget nyújt a tájidegen fajok eltávolítására.

A cél nem a Kis-Balaton helyreállítása, mert a tó történetében nem lehet olyan időpillanatot meghatározni, amelyhez visszatérhetnének. A szakmai ismeretek alapján olyan program valósulhat meg a környéken, amely a természeti folyamatokat követve - a fajok élőhelyének fenntartása mellett - a vízminőségi, árvízvédelmi és a természetvédelmi funkciókat egyszerre tudja teljesíteni.

Évente százezer látogató keresi fel a Kis-Balatont, több mint tízezren vesznek részt buszos csoportvezetéseken a töltéseken. A turisták bejuthatnak néhány fokozottan védett területre is, de az őshonos növény- és állatvilág védelmében több szabályt is be kell tartaniuk. Csónakkal például nem szabad végigevezni a területen, mert csak így lehet zavartalanságot biztosítani a védett fajoknak - mondta el Megyer Csaba, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Természetmegőrzési Osztályának vezetője.

A szakember szerint a legnagyobb probléma, hogy mindenki szeretne "átmenni" a Kis-Balatonon, a bemutatót azonban úgy kell megoldani, hogy a fajok békében élhessenek, viszonylag zavartalanul tudjanak táplálkozni, szaporodni.

A tervek szerint 90 centiméterrel csökkentik a vízszintet, így meg lehet őrizni a terület mozaikosságát, nagyobb lesz az időszakosan szárazon álló terület. A növényzet pusztulása miatt az Ingói-berek vízszintjét is leapasztják, a zalavári oldalon pedig a töltés megszakításával természetesebb partszakaszt építenek ki. A töltés megszaggatásával a víz ki tud lépni a legelőterületre, a nádas meg tud erősödni. (MTI-Press)