„A rendszer adómentessége közel 20 éve létezik. A vállalati szférában jelenleg 1,5 millió munkavállaló részesül hidegétel utalvány és 1 millió munkavállaló melegétel utalvány juttatásban. Az étkezéshez kapcsolódó adómentes juttatások a bruttó átlagkeresetek 4-6%-át képviselik, ami jelenleg az EU középmezőnyét jelentik, ahol Románia és Bulgária 15% feletti szinttel vezetik a listát . Az adómentes melegétel utalvány az átlag nettó keresetekhez mérten 15%-ot tesz ki, és egy teljes átlagos cafetéria az éves nettó keresetek 18%-át biztosítja a munkavállalóknak. A rendszerben az utalványok felhasználása azt jelenti, hogy a munkavállalók 65%-a fogyaszt munkanapokon meleg ebédet, ami számos étterem napi bevételének 60%-át és foglalkoztatási szintjét biztosítja.

Nemzetgazdasági szinten 2007-es adatokat figyelembe véve a legalább 5 főt foglalkoztatott vállalkozások létszámbővülése 1,8%, míg a vendéglátásban érdekelt szakágazaté 12%. A cafetériához kapcsolódó éves juttatások összege 200-250 milliárd Ft között van, ami teljes egészében számlázott forgalom keretében megjelenő vásárlóerő.

Az előzetes felmérési adatok alapján azt látjuk, hogy bármilyen az étkezést támogató cafetéria elemet érintő adóterhelés a munkaadók közel 50%-a esetében úgy jelentkezik, hogy nem adja a továbbiakban a juttatást és ezt bérként sem konvertálja át.

Ennek hatása közvetlenül az, hogy

- 100 milliárd Ft vásárlőerő teljesen kikerül a piacról, felerősítve a gazdasági recessziót

- Ehhez kapcsolódó 16-17 milliárd Ft ÁFA nem kerül befizetésre

- Ehhez közvetetten vagy közvetve kapcsolódó mintegy 10.000 munkahely veszélybe kerül

- 12 milliárd Ft vendéglátói becsült adó-és járulékbefizetés nem jelenik meg a költségvetés számára. A

Az utalvány kibocsátók forgalma, mint befektetett pénzeszköz:

A szakmai utalvány kibocsátók éves kibocsátott forgalma 180-200 milliárd Ft. A szakmaiság egyik alapfeltétele, hogy a forgalomba lévő utalványok ellenértéke, mint a beváltók felé fennálló kötelezettség garantált hozamú befektetésekben áll rendelkezésre. Egy adott időpillanatban ez 30-50 milliárd Ft állami befektetés, rövidebb és hosszabb időtartamra, amely garantált magyarországi állampapírokban jelenik meg, azaz a költségvetésnek nem kell devizás árfolyamkockázatnak kitett kötvényeket vásárolnia. Amennyiben a teljes cafetéria piacot vesszük figyelembe pénztárakkal kiegészítve, akkor a közép -és hosszútávú befektetések összege megközelíti a 100 milliárd Ft-ot.

Az utalványos vásárlóerő a válság idején: A környező országok példáján azt látjuk, hogy gazdasági válság idején is növelik az utalványokban biztosított és adómentességet élvező vásárlóerőt, mert

- munkaadók számára költséghatékony megoldás a munkaerő megtartására

- költségvetés számára a felhasználás biztos áfa bevételt generál

- munkahelyek tekintetében biztosan áll mögötte munka-intenzív szolgáltatás

- költségvetés számára a befektetések segítik a költségvetési hiány finanszírozását

- a vásárlőerő felhasználása elsősorban hazai termékben, hazai munkahelyen történik.

Hatások összefoglalása: Jelen gazdasági helyzetben,

- amikor a devizás hiteleket 20%-kal magasabb forint összegben törlesztik a háztartások

- elvesztik vásárlóerejük 20%-át az adómentes juttatások megadóztatásával

- és az ÁFA összege várhatóan 3%-kal emelkedik akkor várható, hogy ennek közvetlen hatása lesz a háztartásokra, és egyben a magyar bankrendszer magánszemély hitelfelvevőire is, akik még nehezebb helyzetbe kerülnek törlesztéseikkor. Az adómentes juttatások megadóztatása tekintetében nagy valószínűséggel nem számíthatunk költségvetési bevétel növekedésre, de nagy valószínűséggel igen kedvezőtlen társadalmi, munkanélküliségi növekedési és szociális hatásokra.”