Honfitársaink 13,3 millió alkalommal utaztak külföldre az időszakban, ami 4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A 2007. első kilenc hónapjában az utasforgalmi egyenleg 271 milliárd forintot tett ki, ami 97 milliárd forinttal kevesebb, mint a 2006 január-szeptemberében. A jelentés szerint az egyenleg romlását negyed részben a külföldiek magyarországi költésének visszaesése, míg háromnegyed részben a lakosság külföldi költésének emelkedése okozta.
Az egy napra hazánkba látogatók száma 8 százalékkal nőtt az időszakban tavalyhoz képest, míg a több napra látogatóké ugyanennyivel csökkent. 2006 azonos időszakához képest 14-15 százalékkal nőtt a Lengyelországból és Csehországból a látogatók száma. Az Ausztriából érkezők száma egytizedével, a Szlovákiából érkezőké 5 százalékkal emelkedett. Visszaesés volt a látogatók számát tekintve Nagy-Britanniából (8%) és Ukrajnából, utóbbi látogatószám 20 százalékkal volt alacsonyabb az időszakban a tavalyi év első háromnegyedéhez képest.
Az egy napra látogatók közel fele átutazóként érkezett hazánkba, 23 százalékuk bevásárló turista volt, az egynapos látogatók mindössze 17 százaléka érkezett turisztikai célból. Turisztikai céllal legtöbben Ausztriából és Szlovákiából érkeztek. Az egy napra látogató osztrákok közel 40 százaléka kiránduló volt, Szlovákia esetében ez az arány 20 százalékos.
A hosszabb ideig hazánkban tartózkodók 82 százaléka turisztikai céllal érkezett, ebből 12 százalék volt az üzleti utazók aránya. A külföldiek által leglátogatottabb turisztikai régió 2007. első kilenc hónapjában továbbra is Budapest (39%) és a Nyugat-Dunántúl (22%) volt. A négy vagy több napra látogatóknál a második leglátogatottabb régió Budapest mögött a Balaton volt, a nyári hónapokban tapasztalható nagyszámú érkezések miatt. A külföldi látogatók 715 milliárd forintot költöttek el hazánkban január és szeptember között.
Az időszakban honfitársaink 13,3 millió alkalommal utaztak külföldre. A tavalyi azonos időszakhoz képest 4 százalékkal többet utaztunk, ezen belül az egynapos utazásoknál 10 százalékos volt az emelkedés, míg a többnapos utazások esetében 4 százalékos visszaesés tapasztalható. A magyar állampolgárok az egynapos utazások csaknem felét vásárlási céllal tették. Ez az arány a többnapos utazások esetében csupán 3 százalék. A turisztikai motivációjú utazások az egynapos utazásoknak csak 32 százalékát képviselték, míg a többnapos utazásoknak 85 százalékát. Az egynapos utazók 17, a többnaposak 11 százalékban munkavégzés céljából utaztak külföldre. Honfitársaink 55,4 millió napot töltöttek külföldön, ennek 15 százalékát az egy-, 85 százalékát a többnapos látogatások tették ki. A többnapos utazásoknál a lakosság külföldi átlagos tartózkodási ideje 9,8 nap volt. A harmadik negyedévben a legtöbben Ausztriát, Szlovákiát és Horvátországot jelölték meg az utazásuk célországaként. Horvátországban költöttük el a legtöbb pénzt a harmadik negyedévben, csaknem minden hetedik forintot. Januártól szeptemberig a külföldre látogatók 444 milliárd forintot költöttek el külföldön. Kiadásaik 87 százaléka a többnapos utazások alkalmával, 13 százaléka az egynapos utazásaikon merült fel. A KSH turizmusra vonatkozó további információi, adatai a www.szamokbanutazunk.hu honlapon találhatóak.
