– 2004-ben 9,4 millió látogató 48 millió vendégéjszakát töltött Horvátországban. Közülük 403 ezer volt magyar, akikhez 2,1 millió vendégéjszaka kapcsolható. A növekedés az előbbit illetően 13 százalékos az előző évihez képest, utóbbi esetében pedig 10 százalékos. Hasonló bővülést várunk az idei évre is. A vendégeknek mintegy 25 százaléka német, 12-12 százalékuk olasz és szlovén, 11 százalék osztrák. Magyarország Csehország mögött a lista hatodik helyén áll. Fontosabb küldőországaink között szerepel még Franciaország, az Egyesült Királyság, Skandinávia és Hollandia. Az öszszetétel évek óta hasonló. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy Magyarország az egyetlen olyan EU-ország, amely növelte részesedését az előző évihez képest.
Ön szerint mi ennek az oka?– Mindenképp meghatározó a közelség, hiszen Dalmácia autóval már 6-8 óra alatt elérhető. Splitig kész az autópálya, ami azért lényeges, mert a turisták 90 százaléka autóval érkezik. Barátságosak az emberek, jó ellátást kínálnak elfogadható áron, gyönyörű a tengerpart, a szigetvilág, jó a klíma.
Ez eddig olyan volt, mint egy szövegrészlet egy prospektusból… Gondolom, most főleg a nyárra korlátozódik a szezon. Mit tesznek azért, hogy meghosszabbítsák, vagy hogy tengerparton kívül az egyéb látnivalókra irányítsák az emberek figyelmét?– A szezon valóban áprilisban kezdődik és októberig tart. A csúcs az augusztus, ekkor bonyolódik a forgalom mintegy 30 százaléka. A vendégek 75 százaléka a nyár miatt jön, ami azt illeti, már ez is örvendetes csökkenés ahhoz képest, hogy néhány éve még 90 százalékos volt ez az arány. Pedig vannak még lehetőségek: lehet sziklát mászni, kenuzni, kipróbálható a canyoning. Nyolc nemzeti parkunk és tíz természetvédelmi területünk van.
Melyek a kedvenc desztinációk?– Dubrovnik, Isztria, egyre népszerűbb lesz Dalmácia, illetve a szigetvilág. Sok 3-4 csillagos wellnesshotel is épült, és számos régi házat is felújítottak. Ez a falusi turizmus híveit csalogathatja Horvátországba. Fel szeretnénk hívni az emberek figyelmét arra, hogy élvezetes városlátogató túrákat tehetnek például Porecben, Sibenikben, Trogirban, Splitben, Dubrovnikban.
Mik az újdonságok?– Idén igen gazdag lesz a kulturális kínálat. Nyári fesztiválokat tartanak Dubrovnikban és az 1600. születésnapját ünneplő Splitben. Operaénekesek és rocksztárok lépnek majd fel a pulai amfiteátrumban, koncertek lesznek Cres szigetén Mali Losinjban. Sibenikben a gyerekeknek és a fiataloknak rendeznek fesztivált júniusban, Zágrábban pedig nemzetközi kultúrfesztivál lesz, ahová a világ több mint ötven országából várnak résztvevőket. Új dokkokat adtak át Zadarban, és érdekességképpen hadd említsem meg a szintén új, 70 méter hosszú tengeri orgonát, amely mindig más hangot ad ki, attól függően, hogyan hullámzik a tenger.
Milyen módon hozzák mindezt az emberek tudomására?– Pozitív reakciókat várunk májusban a Magyar Televízióban, a CNN-en és az Eurosporton futó, „Welcome to Croatia” szlogenű televíziós kampányunktól. Úgy véljük azonban, hogy legnagyobb szerepe a „szájpromóciónak” van: a tapasztalatok is azt mutatják, hogy egy új vendég általában azért utazik hozzánk, mert valamelyik ismerőse kedvező tapasztalatokról számolt be neki.
Egészen impozáns a horvát kínálatot bemutató lista, azt azért hadd jegyezzem meg, hogy volt egy olyan intézkedésük is, amellyel valószínűleg nem lopták be magukat a külföldiek szívébe. Nyilán tudja, arra gondolok, hogy charterező hajóknak kötelező horvát zászló alatt hajózniuk…– Nem a külföldek elrettentése volt a cél. Azért hoztuk ezt az intézkedést, mert a feketén charterezők aránya megközelítette a 40 százalékot. A döntés nem végleges, meglátjuk, mik lesznek a reakciók, sikerül-e e módon visszafognunk a feketézőket. Ha kedvezőtlenek lesznek a tapasztalatok, megváltoztatjuk a szabályozást.
Az állam mennyiben támogatja az idegenforgalom fejlesztését?– Az már egymagában óriási segítség az ágazatnak, hogy ennyire gyorsan építik az autópályát. Komoly könnyítés az is, hogy speciális hitelt lehet felvenni az utóbbi időben népszerűvé vált kicsi, ötvenágyas vagy még kisebb kapacitással rendelkező családi hotelek építéséhez vagy beindításához. Ennek köszönhetően a számuk 2010-re, 2012-re megtízszereződik, és megközelíti az ezret.
Ön szerint mikor érik el a kapacitás határait? Végül is egy 4 milliós ország nem fogadhat akármennyi turistát….– Jelenleg 750 ezer szállás áll a vendégek rendelkezésére. Ennek mintegy 20 százaléka jelent hotelt, illetve apartmant, a többi kemping vagy magánszállás. Hamarosan 100 ezer új hotelággyal és 50 ezer szobával bővül a kínálat – körülbelül ennyire is van még szükség. A stratégiai célunk az, hogy 2010-re évente 11 millió vendég látogasson el Horvátországba. Az optimális vendégéjszakaszám szerintünk 66 millió körül van. 2004-ben a turizmus 20 százalékkal részesedett a GDP-ből; úgy gondolom, ezt az arányt maximum 25 százalékra lehet feltornázni. Ezután pedig az a feladat, hogy a meglévő értékeink megőrzésével, renoválásával az addiginál is jobb minőségű szolgáltatásokat tudjunk nyújtani a turistáknak. Az is célunk, hogy Horvátországot az egyik nagy turistafogadó országként pozicionáljuk Európában.
Mi a helyzet a kiutazással?– Ezt vizsgálva egészen más a kép. Összesen 300-500 ezer ember utazik külföldre évente, télen elsősorban síelni Ausztriába vagy Olaszországba. Ha a nyári célpontokat vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy Spanyolország és a Távol-Kelet a legnépszerűbb.
Úgy látja, ettől a pozicionálástól még messze vannak? Sok sztereotípia élt az emberekben Horvátországgal kapcsolatban?– Szerintem már eddig is nagyon sok mindent elértünk. A háború befejeződése után meg kellett értetnünk az emberekkel azt, hogy semmiféle veszély nem fenyegeti őket, ha ide jönnek nyaralni, azután pedig meg kellett ismertetni velük egy új országot: Jugoszlávia helyett Horvátországot.
Milyen országok felé akarnak nyitni?– Először is azt akarjuk elérni, hogy a német beutazók számát öt éven belül 2 millióra emeljük. Emellett egyre több vendéget várunk az összes országból, harmadszor pedig Skandinávia, az Egyesült Királyság és Franciaország felé nyitunk. A prioritási lista negyedik helyén Spanyolország áll. Tizenhat irodánk van a világban, nemrég nyitottunk újakat Dániában és Spanyolországban. Az első visszajelzések kedvezőek.
Egy ország elfogadottságának jó mérőszáma lehet az is, menynyi a befektetett külföldi tőke. Horvátország ezen a téren hogy áll?– Azt mondhatjuk, érdeklődnek az ország iránt, komoly befektetések voltak például a bankszektorban. Ami a turizmust illeti, az a jellemző, hogy az érdeklődők először irodát nyitnak, és ha akkor kezdenek beruházásba, ha a tapasztaltak megnyerték a tetszésüket. A befektetők között vannak spanyolok, osztrákok, olaszok, németek, magyarok. Külföldi tőkéből épül például Dubrovnikban az Imperial Hotel, Zágrábban a Sheraton és a Regent Hotel. A svájciak Hvarban építenek szállodát.
Hol épülnek még szállodák?– Dubrovnikban egy Hilton épül, Opatijában négy új 4 csillagos szállodát adnak át még az idén. Új szállót nyitnak Novigradban is. Az Isztrián komoly összeget fordítottak a kempingek fejlesztésére.
