Vagyis az, hogy miként lehet a történelmi szempontból jelentős, belvárosokban található 19. századi épületeket sikeresen, gazdaságilag fenntartható módon hasznosítani úgy, hogy azok műemléki sajátosságait nemcsak, hogy megőrizzük, de kamatoztassuk is. A konferencia hagyományteremtő céllal került megrendezésre: a jövőben évente biztosít platformot a következő témáknak: Integrált Térségfejlesztés és Turizmus, Kulturális Városfejlesztés, Városmenedzsment, Kereskedelem és Városgazdálkodás, Finanszírozás, Ingatlanfejlesztés, Ingatlanbefektetés.

A rendezvény keretében nemzetközi szakemberek osztották meg a városfejlesztésben szerzett tapasztalataikat, jó gyakorlatokat, benchmarkokat. A konferencia kiemelt célja volt, hogy segítséget nyújtson a civil szervezetek, az önkormányzatok, a szolgáltatók és a turisztikai szektor részére a műemléki épületek, az üres üzletek és a közterek hasznosításában, valamint a nemzetközi együttműködések kialakításában. Ennek eredményeként a továbbiakban a belvárosi kerületekben élénkülhet, sikeresebbé válhat a turisztikai és kulturális tevékenység, a kereskedelmi szolgáltatók gazdasági aktivitása, és a visegrádi országok ilyen jellegű együttműködése is.

Innovatív gazdaság

Az innovatív gazdaság és a belső városi területek megújításának, valamint a városfejlesztés és az EU-s kohézió politika összefüggéseit elemezte Salamin Géza, a MUT főosztályvezetője. A negatív történések, mint például a belső városrészek recessziója, a funkcióvesztés, a középosztály kiköltözése, a "slum-osodás", a forgalomnövekedés, a leromló épületállomány ma új megközelítést kíván. Ez pedig a heritage management (örökség menedzsment). Segítségével ki lehet aknázni a helyzetet. Eddig, ami volt: műemlék-felújítás, infrastruktúra-fejlesztés, bontások és építések jelentős állami szerepvállalással, de bizonytalan megtérüléssel. Az előző EU-s ciklusban, 2007 és 2013 között rendelkezésre álltak jelentős források az EU-ban városrehabilitációra, de csak a funkciókat fejlesztették: megújultak a közterek burkolatai és szökőkutak nőttek ki főtereinken. Mi az új modell? Az innovációt figyelni, nem az infrastruktúrát, integráltan gondolkodni: zölden, játékosan, kompakt módon, kreatívan és energiatakarékosan. 2014-2020 között jelentős különbségek és lehetőségek nyílnak, nincs sport-, kultúra- és turizmustámogatás direktben. Megyék, megyei jogú városok és járások kerülnek előtérbe, mint fejlesztési egységek.

Integrált térségfejlesztés és menedzsment

Több szekcióban folytatódott a tanácskozás. A Balaton Riviéra Egyesület elnöke, Semsei Sándor, aki az egyik szűkebb körű megbeszélést moderálta, megállapította, hogy a térségek ma már piaci áruk, maga a térség a termék. Verseny van a szektorok között, és a turizmusban is lehet a termékeket komplexen menedzselni, részterületenkénti, darabonkénti fejlesztés nincs többé. Ma az Intergrált Térségfejlesztés a téma, és annak menedzsmentje: a TDM-gondolat nyugaton már errefelé lép. A kérdésre adandó válasz pedig a márka és a brand mentén landol valahol, ott lehet az egész folyamatot értelmezni.

Turisztikai élményhálózat-azonosítás

Kádár Bálint a BME Urbanisztikai Tanszékéről egy érdekes és rendkívül látványos prezentációt hozott az örök vetélytárs-hármast vizsgálva: Prága-Bécs-Budapest. Míg Prágának és Bécsnek van brandje, Budapestnek egy kétes szolgáltatáscsomagja és a tömegturizmus után keletkezett sok-sok hiányossága. A Duna nincs kihasználva, nincsenek valódi élményattrakciók, de van potenciál, a lehetőségeink igen jók és versenyképesek. A cseh főváros monofunkcionális térhálózata ma társadalmi feszültségekkel terhelt, az osztrák főváros viszont 1957 óta folyamatos és tudatos turizmusfejlesztést és turizmustörvényt tudhat magáénak. Budapest valahol középen található, amit jól illusztrált az előadás képanyaga. A közösségi oldalakon megosztott fotók számából következtetett a látogatottságra, amely egyfajta turisztikai élményhálózat-azonosítóként funkcionált. Ezek szerint Bécs egy jó szövetű háló kisebb kiágazásokkal, Budapest egy jól fejlődő háló, morfológiailag Prágát megelőzve, ami egy fa, egy fő tengely, kisebb kereszteződésekkel. Az irány jó, ha a klaszterek vagy minidesztinációk felé megy a jövőben. Az ismert kitörési pontok megvalósulása is jól jönne: Gellért-hegyi sikló, a rakpartok és a Duna kapcsolata, a Bálna tartalmának kitalálása, a Várkabin, de kell más is: a hálózat tengelyeit fejleszteni és ezekben gyorsabban léphet Budapest.