Roppant hegylánc tör az égnek északra, a török partok felé szinte átmenet nélkül a tengerből. A repülőgép áthúz fölötte, majd egy bal fordulóval rááll végsiklásra Ercan repülőtere felé. A kis terminál előtti forgalmi előtéren csupa török lajstromú gép áll. Ercan a kettéosztott Nicosia rég bezárt és az ENSZ által felügyelt repülőtere helyett bonyolítja le a török Ciprus forgalmát, de gép ide csak úgy szállhat le, ha előtte Törökország területén már török földet érintett, mivel a reptér a nemzetközi szabályozás szerint belföldinek minősül. Ennek ellenére charterek is járnak ide szép számmal Hollandiából, Nagy-Britanniából, Németországból. De számunkra tanulságosabb: Lengyelországból, Csehországból és még Szlovákiából is rendszeresen repülnek a kizárólag török légitársaságok által üzemeltetett járatok. Utóbbi országok turistái a helyi turisztikai hivatal elmondása szerint az utóbbi szezonban fedezték fel őket. A járatokat, legyen az menetrend szerinti vagy charter, viszont csak török légitársaságok bonyolítják. Észak-Ciprus turisztikai hivatala három törökországi irodáján kívül Frankfurtban és Londonban is rendelkezik képviselettel.
Ódon kikötő a hegyek előterében
„Boldog, aki török” – hirdeti egy gigantikus felirat a kopár, déli hegyoldalon, amely Nicosia felé néz büszkén. A felirat alatt a török és ciprusi török zászló, utóbbi napnyugtától napkeltéig kivilágítva. Az út is arrafelé megy, hogy átkeljünk a gépről már megcsodált Bespermak-hegység több száz méter magasan haladó hágóján Kyrenia felé. A Nicosia környéki kopár vidékről egyszer csak buján zöldellő tájra érünk. Az ezer méter fölé nyúló hegylánc és a tenger együttese a nyári hőséget is kellemessé enyhíti. A ma 60 ezres várossá és Észak-Ciprus első számú tengerparti üdülőhelyévé nőtt Kyrenia, avagy törökül Girne ódon kikötőjében ülve, a tengerparton évszázadok óta figyelő roppant erőd szomszédságában az ember eltűnődik azon, hányféle nép élt Cipruson az évezredek során. Ókori görögök, rómaiak, bizánciak, keresztes lovagok, velenceiek, genovaiak, oszmánok, britek. Hátrahagyott építészeti emlékeik pedig ott sorakoznak a parton és a hegyeken. Szent Hilarion vára 700 méteres magasságból uralja a tájat. A parkolóból még majd száz méter szintkülönbséget kell leküzdeni gyilokjárókon és sziklába vájt lépcsőkön, hogy a legfelső toronyban akadjon el a lélegzet attól, amit látunk; keletre és nyugatra a Bespermak csúcsai, északra a tenger, amelynek túlpartján, alig nyolcvan kilométerre Törökország partjai látszanak halványan. A több mint 800 éves, romként is igen impozáns vár állítólag Walt Disney-t is megihlette, aki használta kiegészített, megrajzolt változatát több mesefilmjében. Ismét alászállva a part felé vezető kisfalvakban számos házat bérelnek hosszú távú szerződéssel északés nyugat-európai polgárok, sokan idős éveiket „tengetik” itt: teraszukról reggelente egy gránátalmafa árnyékából a Földközi-tengert csodálhatják. A part menti út mellett, Girne környékén és kilométerekkel távolabb is számos szálloda kínál szállást változatos kategóriákban. Hangulatos kis garniszállótól az olyan tekintélyes, a török riviérát idéző üdülőközpontokig, mint a Cratos Hotel, széles a skála. Több szálloda halljában szerepelnek programkínálatok csehül, lengyelül, a mára már itt is elmaradhatatlan orosz mellett.
Ortodox monostor és teknősbékales
A Besparmak-hegység egészen Ciprus szigetének elkeskenyedő „nyeléig”, a Karpaz-félszigetig terjed. Innentől dimbes-dombossá és néptelenebbé válik a táj, majd az ember eléri a szige tnek szinte a végét, ahol a görög ortodox Szent András- monostor figyeli a messzeséget. A monostor és csodatévő kútja zarándokhely; görög ciprióták ezrei keresik fel minden évben a helyszínt.
Néptelen aranyszínű homok, a sötétkék tenger fölül pedig a hegyek méregzöld növényzetének trikolorja fut kilométereken át; az aranypart. Ember sehol, csak a félsziget jellegzetes állatai, a vadszamarak legelésznek békésen. A part hátterében, a dombok és hegyek közt megbújva a félsziget ökoturisztikai kínálatát gazdagító szálláshelyek bújnak meg. Ezek kocsival megközelíthetők, de a partra, fürdőzni már csak gyalog juthatunk el. A tenger kellemesen langyos ezen a november végi napon. A szezon már véget ért, de nyáron azért sokan fürdőznek itt és végig a félsziget körüli homokos strandokon. Ahol pedig fürdőzni nem lehet, annak nyomós oka van: a félsziget számos kisebb, védett fövenyén költenek tengeri teknősök. De meg lehet őket lesni; több helyszínen szerveznek akár éjszakai teknőslest is. Nem mellesleg Észak-Ciprust mintegy 600 kilométernyi túraösvény hálózza be, javarészt a Besparmak mészkő ormain. Az ösvényeket bejárva számos endemikus növényt és állatot figyelhet meg a kíváncsi fürkész.
Török Ciprus adja magát az olyan aktív turizmusra is, mint a szörfözés, búvárkodás, sziklamászás vagy siklóernyőzés. Újdonság azonban a vitorlásturizmus, olyannyira, hogy komolyabb fejlesztés csak mostanság zajlik az északi parton. Szintén nemrég léptek a golfturizmus fejlesztésének útjára egy 18 lyukas pályával, Girnétől nem messze. A nemzetközi versenyeket is lebonyolítani képes létesítménynek alig néhány év alatt a helyiek mellett svéd, német, brit és észt visszatérő vendégei lettek.
Katedrálisból mecset
A Karpaz időtlen békéjének tökéletes ellentéte Famagusta zsongása. Az egyetemeiről is híres városba érve nagy nyüzsgés fogad; fiatalok mindenfelé, nagy forgalom az utakon, egészen addig, míg el nem érjük az óvárost, az egykori 365 templom városát. 1298 óta áll itt az eredetileg Szent Miklós katedrálisaként épített, az oszmán megszállás óta Lala Musztafa pasa mecsetjeként égbe meredő templom. Még a Ciprust évszázadokig uraló, francia származású Lusignan-dinasztia sarjai kezdték építeni. Előtte ősöreg fügefa, mely még ma is terem. Felharsan a hangszórókból a müezzin imára hívó szava. Este van, de nem sokan veszik az irányt a mecset felé; Észak-Ciprus világi állam, jóllehet a lakosság 98 százaléka muzulmán. A valaha a kereskedelemből és kikötőjéből tekintélyes jómódra szert tett városban a középkorban – mesélik – minden napra jutott egy templom. A sziget kettészakadásáig a kikötő komoly forgalmat bonyolított le, ma zárva, csupán a szíriai Latakiába és Törökországba közlekednek hajók. Famagusta valaha Ciprus idegenforgalmi központja volt, a hetvenes évekig közepéig a kereskedelmi szálláshelyek több mint fele koncentrálódott a svéd Jan-Olof Bengtsson 1977-es cikke óta szellemvárosként elhíresült Varosha kerületbe. A török–görög konfliktus kirobbanása óta le van zárva a terület, de egészen a kerítésig lehet menni és onnan elmélkedni, hogy a politika milyen rövid idő alatt és látványosan tudja gallyra vágni a béke iparágát, a turizmust.
A kettéosztott város
Európa utolsó fallal kettéhasított városa Nicosia/ Lefkosa. Ciprus fővárosában a határon ma már átjárnak a két városrész polgárai egymáshoz. A fal néhány méter magas, nagyjából derékban szeli ketté a majdnem szabályos kört formáló, középkori fallal körülvett óvárost. Az óváros utcáin üzlet üzlet hátán, köztük javarészt keresztény katedrálisokból kialakított mecsetek és szerájok, mint a valóban méretes Büyük Khan. Hatalmas területet foglal el Nicosiától északra a Közel-keleti Egyetem.
Közepén hatalmas tömb fehérlik, az egyetem kórháza, Yakın Dogu Üniversitesi Hastanesi, amellyel Észak-Ciprus igyekszik az egészségturizmusból is kivenni a részét. A kórház igazgatójától megtudjuk: a 2010-ben épült, magánkézben lévő intézmény 34 osztályán a ciprusiak mellett az Egyesült Államokból, Dániából és Németországból érkezett orvosok számos ország betegeit gyógyítják itt egészségbiztosításuk terhére. Igen fontos küldőpiacuk a hazánk számára is áhított Perzsaöböl térsége. De itt teszik helyre azt az utazót is, aki – mondjuk – a Besparmak meredélyein kitörte a lábát; csak legyen megfelelő utasbiztosítása.
Köszönjük a Turkish Airlines és a Simply North Cyprus észak-ciprusi turisztikai hivatal meghívását.
