Nyálkás, rosszkedvű időben szervezett tanulmányutat december elején a Sátoraljaújhely -Hegyköz Turizmusáért Egyesület, ennek ellenére a túra kiválóan sikerült, hiszen a vendégszeretet és a látnivalók mindenkit kárpótoltak a rossz idő miatt.
Kezdésnek megnéztük Sátoraljaújhelyen a Kazinczy Ferenc Múzeum új állandó kiállítását, amely a zempléni tájak értékeit vonultatja fel. A tárlat újszerű, interaktív módon mutatja be a környék növény- és állatvilágát, kőzeteit – osztálykiránduló csoportoknak ideális, de felnőttek számára is izgalmas kiállítás.
Egy közkedvelt, közeli kirándulóhelyen, a Smaragdvölgyben elköltött kiadós ebéd után a napunk a környék legjelentősebb turisztikai beruházásánál, a Sátoraljaújhely határában található Zemplén Kalandparkban folytatódott. A létesítmény uniós pályázati forrásokból, több fázisban épült. 2009-ben adták át itt Kelet-Közép-Európa leghosszabb téli-nyári bobpályáját. A több mint két kilométer hosszúságú pályán biztonságos, négy csövön rögzített bobkocsival lehet lecsúszni. A kocsik négy kereken gurulva centrifugális fékkel, 37 km/órás sebességnél lefékeződnek, így korlátozzák a sebesség extrém megnövekedését ott, ahol a pálya lejtése több mint tízszázalékos.
A bobpálya mellett alakították ki az ország leghosszabb és legszélesebb műanyag sípályáját, amelyet egész évben lehet használni. Akiknek ez sem lenne elég, azokat 500 méter hosszú, négy nehézségi fokozatú kalandtúrapálya és négydimenziós mászófal is várja. A kalandparkban éttermet, zuhanyzót, információs pontot és szálláshelyet is kialakítottak.
Igazi különlegesség az ország egyetlen sítörténeti múzeuma. A gyermekeket egy európai uniós norma szerint épült gyermekjátszótér és szánkópálya várja.
A túrázók számára egy tizenöt állomást magába foglaló tanösvényrendszert alakítottak ki, a tanösvény a Zemplén növény- és állatvilágát, földtörténeti és geológiai érdekességeit, történelmi, irodalomtörténeti értékeit mutatja be.
A kalandparkban található Magyarország leghosszabb libegője, amelyet 2001-ben adtak át. A pálya hossza 1332 méter, a tengerszint feletti magasság 250–480 méter, a feljutási idő huszonöt perc. A libegő felső állomásánál egy kilátóból lehet megcsodálni Sátoraljaújhelyt.
SZÁGULDÁS TEJFEHÉR KÖDBEN
Amikor felültünk a hegytetőre haladó libegőre, még láttuk, ki jön velünk szembe, azután egyre sűrűbb lett a tejszerű köd. A csúcson mindenki a testtömegének megfelelő speciális beülőt kapott, majd megkapva a zöld jelzést, hetven kilométeres sebességgel száguldottunk át a szomszédos hegycsúcsra az átcsúszópályán, vagyis zipline-on keresztül. A több mint kétperces utazás során megijedni se volt időm, mivel levegőt is alig kaptam, a jeges szélben még a zúzmara is ráfagyott a bajuszomra. Bár a lábunk alatt százméteres mélységben voltak a fák, ebből semmit nem láttunk, csak a tejfehér ködöt. Fantasztikus élmény volt, és egyértelmű, hogy ide vissza fogok jönni tavasszal vagy nyáron, amikor látni is lehet a tájat.
NEM, NEM, SOHA!
A zipline végállomásánál, a Szár-hegyen találjuk Sátoraljaújhely egyik régi-új látnivalóját, a Magyar Kálvária műemlékegyüttest, amely a trianoni országvesztésnek, az elcsatolt területeknek állít emléket. A hegy tetején 1935-ben felállított országzászlóhoz tizennégy stáción keresztül vezet az út, melynek során harmincnyolc elcsatolt városról és megyéről – Kassától Kolozsvárig, Eperjestől Ungvárig – emlékeznek meg táblákkal, idézetekkel, címerekkel. A hegy tetején található Szent István-kápolna teteje a Szent Koronát formázza meg.
A kálvária felújítására a közelmúltban került sor, az utat friss murvával borították, az állomások megszépültek. A dicső múlt felidézése után, lefelé poroszkálva nemsokára egy újabb érdekes helyi látnivaló kerül utunkba, a Zsólyomkai pincesor (nyitókép). Bort éppen nem kóstolhattunk, mert a barátságtalan időben zárva voltak a pincék, de a látvány miatt mindenképp érdemes volt ide eljönni. Minden év októberében megrendezik ezen a helyszínen a nyitottpince-napot, zenés programokkal, disznótoros ételekkel. A Zsólyomka-patak kacskaringós partján, két oldalon álló pincesor egyszerűen szép, ráadásul ezt a környéket is felújították nemrégiben. Kultúrtörténeti adalék: a szomszédos, kaszárnyaszerű épület volt egykor a közfürdő, mely kuplerájként is működött – az árukapcsolás, úgy látszik, már akkor is működött.
Bort mi mindenesetre a város másik pincesorán, az Ungvárin ittunk. Itt négyhektáros területen huszonkét pincét találunk négy szinten. A pincesor környezete szépen felújítva várja a turistákat, akik a tokaji borvidék jellegzetes fehérborait, szamorodnit, aszút kóstolhatnak a riolittufába vágott, egyes feljegyzések szerint már az 1200-as évek óta használt pincékben.
KINCSES TELKIBÁNYA
A borkóstoló után a Zemplén lankáin át, kanyargós hegyi utakon a kincses Telkibányára indultunk, ahol a középkortól évszázadokon keresztül aranyat és ezüstöt bányásztak. Az alig 550 lakosú település igazi turisztikai nagyhatalom: több mint 500 ággyal várják a turistákat, akik évente 30 ezer éjszakát töltenek el a szálláshelyeken. Telkibányán a tucatnyi falusi vendégház mellett modern üdülőközpontok is épültek az utóbbi időben, ezek egyikében, az Aranygombos Fogadóban töltöttük el „szerény” vacsoránkat. Az ételek a legkifinomultabb ízlésű kritikust is levették volna a lábáról, csakúgy mint a fogások mellé kínált gönci Bestillo pálinkák. Mint megtudtuk, a fogadó egész évben közel telt házzal üzemel, elsősorban a belföldi, másrészt a közeli kassai és környékbeli forgalomnak köszönhetően. Hasonlóképp nem panaszkodhat a keresletre az
ÚJJÁÉLED A FÜZÉRI VÁR
A régen nemesfémben, manapság ellenben turistában gazdag településről rövid kitérőt tettünk Füzér vára felé. Az idő szűkössége miatt csak a településről csodáltuk meg a sziklaszirten magasodó erődítményt, amelynek felújítása hamarosan véget ér. Közel kétmilliárd forintból újul meg és új attrakciókkal gazdagodik a vár, amely várhatóan 2016. március végén nyitja meg kapuit újra a látogatók előtt. A beruházás során a vár visszanyeri középkori fényét, megújul a palotaszárny és a várkápolna, valamint az alsóbástya. Az átadást követően interaktív kiállításon keresztül ismerkedhetnek meg a látogatók a kincstárral, a várlakók 16–17. századi hétköznapjaival, a vár építéstörténetével, az 1526-os év Szent Korona-őrzésének történetével.
DISZNÓTOROS A PINCESORON
Zempléni road-movie-nk a vár alatti csodálatos régi gyümölcsöskertben tett séta után mikóházi fesztiválozással folytatódott. A Sátoraljaújhely közelében fekvő településen immár évek óta nagy sikerrel rendezik meg a zempléni disznótoros- és adventi vásárt, illetve vadkolbásztöltő fesztivált, ahol minket jóféle székelykáposztával és sült kolbásszal vártak, de árultak itt helyi bort, szörpöt, házi sajtot, szalonnát, a vadászok pedig az aznapi zsákmányukkal díszített lovas kocsival parádéztak. Ebéd előtt étvágygerjesztőnek végigsétáltunk a népi jellegű pincesoron: a domboldalba vájt pincék jellegzetessége a különleges, háromszög alakú bejárat. A pincesoron található pálinkaházban megismerhetjük a környékbeli sétaútvonalakat éppúgy, mint a pálinkafőzés fortélyait.
