Némi csalás persze van a dologban, mert inkább a szárnyas csizmát viselő Hermészhez hasonlóan a levegőégből érkeztünk, azzal a fél éjszakás, budapesti közvetlen járattal, amely jövet- menet kettévágja a legtöbb halandó alvási periódusát. De amely mégis igen jó kihasználtsággal közlekedik, lévén hogy kellemes európai összeköttetést biztosít Ferihegyen keresztül.

Krumpliföldből kinőtt szállodák

Nekünk pedig korai napkezdetet a sziget első számú légikikötőjétől nem is olyan távoli Agia Napán, ahol 1974-ig egyetlen szálloda sem létezett, csak halászok, krumpliföldek, azokon túl pedig a selymes homok és a tenger. Az 1974-es dátum nem véletlen; ekkor foglalta el Törökország az akkorra már jelentős turizmust bonyolító Észak- Ciprust, és kiáltotta ki azt a köztársaságot, amelyet Törökországon kívül más állam a mai napig nem ismer el. Jelentős szállodai kapacitás szűnt ekkor meg Ciprus-szerte, így az Agia Napától nem is olyan messze fekvő Famagustában, ahol a majd ötven házat felvonultató szállodasor épületei a mai napig úgy állnak üresen, köszönhetően a brit hadseregnek, hogy volt tulajdonosaik, amint arra lehetőség nyílik, azonnal visszavehessék. Addig is mindez a senki földje.

1974 után a vöröses krumpliföldeket kezdték el tulajdonosaik értékesíteni, és jött létre apránként az, ami a mai Agia Napa, a ciprusi tengerpart lazulós nyaralóhelye. Mesélik, az egyik, így mágnássá váló krumpliföld-tulajdonos igazából írni sem nagyon tudott, így aztán, amikor jöttek az olajfa alatt pihenő tulajdonoshoz a bankok munkatársai, kezükben a megállapodással, emberünk hiteles szignója nem volt más, mint az ujjlenyomata. A többnyire egy olajfa alatt időző, Diogenészhez hasonlóan egyszerű szállodatulajdonos azonban egy, az idők során rendkívül értékessé váló krumplifölddarabkát megtartott, mondván, azt csak a holttestén keresztül adhatják el.

Agia Napa tipikus földközi-tengeri üdülőhely nagy zsongással, szállodasorral, vidámparkkal, éjszakai élettel, de azért megtalálni azokat az intim köröket, amelyek a kifejezetten Ciprust kereső vendéget vonzzák. Ilyen például a mértéktartóan modern Thalassa Múzeum, ahol a tengeri kereskedő ciprusiakról tudunk meg egyet s mást, a tengeren keresztül megközelítve. Itt vannak például annak a több mint 2000 éves kereskedőha - jónak, a Kyreniának a maradványai, amelynek újraépített másán 2004-ben a ciprusi olimpiai sportolók hajóztak át Athénig. Vagy az Agia Napa-kolostor, amelynek ökumenikus kápolnájában különös viaszfigurák – kéz, kisbaba, női mell – ejtenek gondolkodóba.

Nos, ezeket valami pozitív dolog valóra válása előtt hozzák be a hívők, imádkoznak, majd ha a fohászuk meghallgattatott és vágyuk teljesült, még némi apanázst is hagynak a papnak. Főleg orvosi esetek előtt jellemző az imádkozás ilyen formája, ergo a paraszolvenciával nem a nőgyógyász nagy értékű személygépkocsijának megvásárlását segítik, mert errefelé ő hivatalosan is jól keres, hanem az egyházat. A ciprusiak pedig nálunk jóval komolyabban veszik görögkeleti vallásukat.

Szeretik a turistákat

Álmos, szűk utcák, a nap kezd lassan delelőre hágni, az óváros népe lélekben mintha már a kora délutáni pihenésre készülne. Kis műhelyben, tárt ajtón belül idős szabómester próbálja az új öltönyt fiatal vásárlójára. Egy sarokkal távolabb habbal bekent képű férfiak egy borbélyüzletben szakértenek fennhangon. Ugyanebben az utcában, egy galériában szétnyitott napilap alól szürke zakó és pantalló nyúlik a földig egy hatvanas éveket idéző fotelben, tulajdonosa, bár az ajtó tárva-nyitva, békésen szunyókál, feje az újság alatt. Turista épp szinte egy szál sem. Pedig a hangulatos óváros körül ott fehérlik a déli part másik jelentős üdülőhelye, Limassol végeláthatatlan szállodasora, ahol az orosz már-már második nyelv. A derék ciprióták ebből nem csinálnak gondot; megtanulnak oroszul, vagy orosz alkalmazottakat vesznek fel. A szigetlakók rendkívül rugalmasan, vendégszerető módon állnak hozzá a turistákhoz.

Hej, azok a ciprusi havasok!

A Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete kevésbé lenne lakható, ha nem fakadnának a Troodos, illetve a török részen a Kyrenia hegységben bőséges vízforrások.

A Troodos jelentős kiterjedésével alapjaiban határozza meg a ciprusi tájat. És hogy valóban olyan bőséges-e vízfolyásokban a festői hegyi falvakkal, zöldellő hegyoldalakkal teli Troodos, arról meggyőződhet az, aki végigjárja a drámai, gazdag élővilágú Kaleidonia-völgyet. Ez talán a legnépszerűbb túraútvonal a hegység nemzeti parkra eső részéből. És miért is ne lenne egy görög mitológiától ennyire átitatott helyen, ahol a görög helyi változata áll a leginkább közel Homérosz nyelvéhez, egy Olympus is? Meglehet, az istenek ma, évezredekkel fénykoruk után a „fejüket csóválják, hogy bizony ez csúnya látvány”, hogy a brit hadsereg hatalmas radarállomást épített az 1953 méteres hegyre. Na igen, viszont kipróbálják-e az istenek, ha mégis erre járnak, azt, ami hazánkban bizonyára csak igen keveseknek jut eszükbe: Cipruson síelni? Hogyan, kérem? Az Olympusról egy-két egész jól kiépített sípálya lejt a völgy felé, és még hó is esik telente ezen a magasságon. Igazi egzotikum; egy februári reggel a napfényes tengerparton szürcsölgeti az ember a kávéját egy szál ingben, majd néhány kilométerrel odébb lécet csatol, és a havas pályán suhan lefelé.

Ókori séta

Ám a tengerparton biztosan nem havazik. Jól tudták ezt a letűnt korok népei is. Így a Pafostól nem messze, Kourionban fantasztikus várost és – a mai napig kitűnő állapotban megmaradt – színházat emelő görögök. A jelenleg is előadásoknak otthont adó ókori színházból pazar kilátás nyílik a tengerre. Gondolhatnánk: beülnek a népek, és a végtelen vizet bambulják, ahelyett hogy a színpadi eseményekre összpontosítanának. De a tájolásnak stratégiai okai voltak: régen, amikor a város apraja-nagyja előadáson ült, így tudták szemmel tartani a tengert; vajon nem jön-e onnan valaki sanda szándékkal. A rómaiak is tudták, hova építkezzenek. Például a Pafos városában, a sziget nyugati végén lévő földnyelvre villákat építő, jómódú polgárok.

Gazdagságuk egyik bizonyítékaként színes történeteket megjelenítő mozaikokkal borították az udvarházak padlóit. A mozaikok ma is kitűnő állapotban csodálhatók meg. És persze tudta Afrodité is, hol kell kibújnia a tengerből.

Köszönjük a Visit Cyprus, Ciprusi Turisztikai Hivatal meghívását.