„Amerikában szokás betartani a törvényeket?” – ezzel a kérdéssel lepte meg néhány éve az egyik budapesti luxushotel amerikai igazgatóját Probáld Ákos, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szolgáltatásstatisztikai főosztályának vezetője. Az akkor érintett hotel ma már nincs a renitensek között, de a probléma azóta más szállodákkal ugyan, de „újratermelődött”. Egyre több olyan szálloda akad ugyanis, amely – törvényi kötelezettségét figyelmen kívül hagyva – nem vagy késve ad adatot a KSH havonta készülő gyorsjelentésébe. Egészen pontosan: 2007-ben az összesen 227 adatszolgáltatásra kötelezett szállodából 10–15 rendszeresen késik, 30–40 pedig notóriusan nem ad adatot. Az arány 2008 január–márciusában sem javult: ekkor 60 szállodától nem kapta meg a KSH a kért információt.
„Ez azért baj, mert a hiányos adatokból összeállított gyorsjelentésből nem vonhatók le olyan következtetések, amelyek a valós helyzetet tükrözik” – mondja Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség (MSZSZ) tiszteletbeli elnöke, a Magyar Turizmus Zrt. (MT) elnöke. „A gyorsjelentésben szereplő adatok egyúttal trend- és konjunktúramutatónak is számítanak, tehát az adatok hiányából eredő torzulás hibás következtetéseket eredményezhet. Hiányos adatok birtokában pedig nem lehet követni a valós trendeket. Így sem a szállodák, sem a szakmai szövetségek, sem az állami szervek nem tudnak megalapozott döntést hozni, és emiatt az ágazat könnyen eleshet egyébként okos érvekkel alátámasztható forrásoktól. Ez a mai korszerű, országos és regionális marketingmunkában mind fontosabb, szakmai és pénzügyi összefogásra épülő akciók finanszírozásánál végzetes is lehet.” Niklai Ákos utalt arra a gyakori példára, amikor a szállodák jelentéseiből összerakott adatok a turizmus visszaesését mutatják az év végén, majd néhány hónap elteltével a végleges adatok 4–5%-kal magasabb teljesítményről számolnak be – ekkor már a sajtó és a közvélemény csekély érdeklődése mellett. De ezek „csak” az észérvek. Akik nem tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek, törvénysértést követnek el. Az 1993. évi XLVI. (statisztikai) törvény előírja az adatszolgáltatási kötelezettséget. Ez lényegében egy kerettörvény, amelyet évente egy kormányrendelet, az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program (OSAP) tölt meg tartalommal. Vannak állandó elemei; a szállodákat érintők közül ilyen az, amely a gyorsjelentésre, illetve a kereskedelmi szálláshelyekről szóló készülő adatok szolgáltatására kötelezi a szállodákat. A KSH kérdezési programjának alapja az EU-szabályozás 95/57. számú irányelve. Ez tartalmilag határozza meg, milyen adatokat kell összegyűjtenie egy ország statisztikai hivatalának, nem tartalmaz azonban kikötéseket a módszerre vonatkozóan, amit a nemzeti statisztikai hivatalokra bíz.
Kinek az érdeke?
A helyzet azért is meglepő, mert öt évvel ezelőtt éppen a hazai szállodás szakma színe-javát összefogó Magyar Szállodaszövetség dolgozta ki prominens szállodai szakemberek javaslatai alapján, milyen adatok összeállítását igénylik az üzleti élet szereplői a KSH-tól. Az MT Zrt. és az MSZSZ kérései alapján korszerűsített havi KSH-jelentés a kereskedelmi szálláshelyek teljesítményéről éppen lapzártánk idején látott napvilágot. A legfőbb szempont a gyorsaság volt, éppen ezért olyan adatokat kértek és abban a formában, amelyek és ahogyan amúgy is a szállodák rendelkezésére állnak, mégis elég informatívak ahhoz, hogy az összesített adatokból kirajzolódjanak a tendenciák. Ezek: a vendégéjszakák száma, a szobakihasználtság, a bruttó szobaárbevétel, a kiadott szállodai szoba bruttó átlagára, a kiadható szállodai szobára jutó bruttó szobaárbevétel. Adatszolgáltatásra kötelezett az összes öt- és négycsillagos szálloda, a háromcsillagos szállodák közül pedig annyi, amennyi ebben a kategóriában az előző évi teljesítménye alapján a forgalom 80 százalékát lefedi.
A technológia is egyszerű, amelylyel az adatokat el lehet juttatni a KSH-ba; a kérdőív letölthető a KSH weboldaláról, és e-mailben beküldhető. (Erről bővebben lásd keretes írásunkat.)
Az MSZSZ ma is kiáll a kötelezettség teljesítése mellett. Kovács István, az MSZSZ titkára szerint is mindenképp hiba, hogy nem adnak adatot a szállodák. Niklai Ákos is sajnálatosnak tartja, hogy nagyon sok szálloda, illetve kereskedelmi szálláshely nem ad adatokat, bár az ő tapasztalatai szerint inkább az alacsonyabb kategóriájú szállodákra jellemző a kötelezettség elmulasztása. Niklai hozzáteszi, hogy a nem kereskedelmi szálláshelyek, a falusi vendégfogadás, a fizető- vendéglátás milliós nagyságrendű vendégéjszakáiról csak sejtéseink vannak, pedig ezek fontos részei a turizmusnak, és sok ország-ban – így Ausztriában is – mérik, elemzik forgalmukat. Az adatok tehát relevánsak, könnyen előállíthatóak, a Magyar Szállodaszövetség pedig kéri tagjait, hogy időben szolgáltassák őket a KSH-nak; mégis döcög az adatszolgáltatás.
Suttogások és sikolyok
Az okokat illetően a szakemberek is találgatnak: Niklai Ákos azt mondja, egyfajta régimódi gondolkodás állhat a kötelezettség elhanyagolása mögött: a szállodák attól félhetnek, hogy az adatgyűjtő kiadja az adataikat. Ha sikeres, azt akarja a szálloda eltitkolni, ha sikertelen, azt. Kovács István szerint az lehet az ok, hogy sok szálloda eleve nem tudja, hogy adatot kellene szolgáltatnia, akár azért, mert újonnan nyílt meg, akár azért, mert igazgató- vagy főkönyvelőváltás volt. Végül nyilván vannak olyanok is, akik titkolóznak. A kért adatok valóban relevánsak ugyan, de azokról az adatokról van szó, amelyek üzleti titoknak számítanak, és amelyeket a szállodák a leginkább szeretnének eltitkolni. „Pedig a már említett statisztikai törvény a KSH-t is köti, a hivatalnak védenie kell az egyedi adatokat, amelyeket senki számára nem tehet (és nem is tesz) hozzáférhetővé” – teszi hozzá Probáld.
A mi „nyomozásunk” alapján jóindulatú feltételezésnek tűnt, hogy a szállodák nem tudnak kötelezettségükről: mint Probáld Ákos elmondta, év elején minden szállodának kiküldik – többek között – a statisztikai határidőnaplót, amely tartalmazza, pontosan mikor milyen információt kell a KSH-nak eljuttatniuk. A gyorsjelentésen kívül a kereskedelmi szálláshelyekről készülő kimutatásba is kell adatokat szolgáltatni; érdekes módon ezzel nincs probléma.
Az egyik országos hálózattal rendelkező szállodavállalat megkérdezett pénzügyi-számviteli vezetője is azt erősítette meg, hogy a hoteleknek tisztában kell lenniük azzal, milyen kötelezettségeik vannak, hiszen a vállalat központilag is utasítja őket a betartásukra. Szerinte általában feledékenység vagy nemtörődömség állhat a háttérben.
Valószínűleg tényleg erről van szó: ugyanezzel a nemtörődömséggel találkozott e sorok írója is, amikor az adatok beküldésével rendszeresen késő budapesti és vidéki luxusszállodából egyaránt a kérdésére csak ígérték a választ, amely sosem érkezett meg.
Egy másik fővárosi ötcsillagos hotelben viszont az illetékesek némi tanácstalanság után – miközben azt erősítgették, hogy nekik nem kell adatot szolgáltatniuk – azt közölték, hogy nincs idejük most ilyesmivel foglalkozni, az a kolléga különben is már elment, akinek ez volt a dolga. Az egyik nemzetközi márka pénzügyi osztályának munkatársa azt jelezte, hogy a hotel rendszeresen eljuttatja a kért adatokat a KSHnak, az adatok összegyűjtése az egyes részlegektől azonban több napig tart. Ők tehát éppen a hiteles adatszolgáltatás érdekében késnek, amikor késnek.
Az egyik vidéki termálhotel gazdasági vezetője szerint az a gond, hogy éppen abban az időszakban – a tárgyhó utáni első 12 napban – kell a legtöbb adatot szolgáltatni a KSHnak, amikor az éves vagy havi zárás és a bérátutalások miatt amúgy is sok nagyon sok a munka a gazdasági osztályon. Túlzottnak tartja, hogy a vállalkozás éves szinten 51 adatgyűjtő ív beküldésére kötelezett, amelyek pontos kitöltéséhez naprakész könyvviteli adatokra van szükség, ráadásul az ívek egy része ugyanazokra az adatokra kérdez rá. Pozitívum azonban az elektronikus adatgyűjtés lehetősége, hiszen a szállodára vonatkozó adatgyűjtés bizonyos programozási beállításokkal automatikus adatleválogatást biztosíthat, ez azonban az évente változó statisztikai adatgyűjtő ív és az adattartalom miatt folyamatos fejlesztést igényel.
Az adatot nem vagy csak késve szolgáltató szállodákra kiróható bírság maximális összege 50 ezer forint, amely csak a kerület vagy a város – ahol a mulasztó szálloda fekszik – jegyzőjével folytatott hosszú levelezés után szabható ki, hiszen a KSH nem szabálysértési bírság kiszabására felhatalmazott hatóság.
A KSH több lépést is tett már azért, hogy a helyzeten javítson. Decemberben küldtek a szállodáknak egy körlevelet, ennek azonban nem volt sok foganatja. Probáld Ákos azt mondja, sem a kormányzati, sem az üzleti felhasználók részéről nem hangzott el, hogy ne lenne szükségük az adatgyűjtésből származó információkra, sőt minden hónapban már a megjelenés első óráiban élénk a sajtó (napilapok, rádió és tvszerkesztőségek) érdeklődése az adatok iránt.
Információküldés gombnyomásra
Egyszerűbbé válhat a Központi Statisztikai Hivatalnak történő adatszolgáltatás azon szállodások számára, akik a HostWare Kft. partnerei. Az integrált szállodai szoftver legújabb verziójának egyik funkciójával ugyanis a KSH elvárásainak megfelelő táblázat könnyedén elkészíthető. A program a szoftverben nyilvántartott foglalási adatokat vezeti át a KSH szabványainak megfelelő Excel táblázatba, amely így nem igényel külön adminisztrációt. Ezt követően az ügyfél elektronikus levélben, csatolva továbbíthatja a táblázatot a KSH számára. A cég által forgalmazott HostWare winFRO szállodai szoftvert a Központi Statisztikai Hivatal bevizsgálta, és a hatályos statisztikai adatszolgáltatás nyújtására alkalmasnak minősítette. Nem ez az egyetlen minősítése a HostWare által forgalmazott szoftvereknek. A HostWare éttermi számlázórendszer APEH-engedélyes, a gyógyászati szolgáltatást értékesítő HostWare winSPA rendszer pedig az OEP által támasztott követelményeknek felel meg. A HostWare-projekt idén 20 éves, legelső szoftverét a 1988-ban telepítették, mondta el lapunknak a Kft. ügyvezető igazgatója, Lehel György. A HostWare sikeres évet tud maga mögött: tavaly 66-an választották a hazai szállodák közül a cég szoftverét, ami a 2007-ben Magyarországon értékesített szállodai szoftverek több mint 60%-át jelenti. Ami az alkalmazási részarányt illeti – a KSH kereskedelmiszálláshely-nyilvántartása felhasználásával –, a 14 szobánál nagyobb és szállodai rendszert használó 620 hazai hotel 42%-a HostWare szoftvert alkalmaz.Ön mit gondol a témáról?
Ossza meg véleményét velünk és olvasóinkkal! Várjuk elektronikus levelét a [email protected] címre.
