A dunai üdülőhajó-forgalomban Budapest megkerülhetetlen. A magyar főváros igen sok ilyen út alfája és ómegája. A Lüftner GmbH 25, idei, dunai, Budapestet is érintő útjából 24 indul vagy végződik a fővárosban. Az A'Rosa esetében tízből nyolc útra igaz ugyanez. A 9 kikötőt üzemeltető Mahart Passnave évente átlagosan mintegy 2000 kikötést, és nagyjából 225 ezer utast regisztrál - tájékoztatott Sarus Ferenc, a Mahart Passnave kikötő vezénylési csoportvezetője. Sarus elmondta: az éves növekedés mértéke 4-5 százalék közötti. A Maharton kívül további három cég is üzemeltet szállodahajó-kikötőt Budapesten. Közülük az osztrák Brandner által üzemeltetett két, Pázmány Péter sétány menti dokk forgalmat nem bonyolít, a projekt értesüléseink szerint nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Három kikötőt üzemeltet a Bravo Dock Kft. A cégtől megtudtuk: 10 hajó veszi igénybe szolgáltatásaikat, az elmúlt két évben közel állandó utaslétszám mellett. A hajók 85-95 százalékos telítettséggel járnak. Az eddigi forgalom alapján a cég úgy látja: 2010. a korábbi évek átlagának megfelelően alakul.
Féláron többen, félházzal többért?
A dunai tortán sokan osztoznak: a 28 üzemeltető több tucat hajóján utazó vendégektől 132 utazási iroda próbál némi üzletet összehozni. Persze az annyi már nem annyi, mint régen. Az árak jelentősen megváltoztak a válság hatására - mondja Békásy Tamás, a több hajótársasággal is dolgozó Columbus Welcome Management Budapest ügyvezetője. A folyami hajózásban a válságot megelőző 4-5 évben végbement tartós növekedésnek köszönhetően azok is a „fedélzetre szálltak”, akik korábban ezzel a termékkel nem foglalkoztak. A konjunktúra beindította a hajógyárak gépsorait is; az üzemeltetők által megrendelt hajók jó része ugyanakkor éppen a válságra lett kész. A szállodaiparhoz hasonló kapacitásbővülés tanúi lehettünk. Hogy az elkészült és a meglévő hajók ne álljanak üresen, az árakat jelentősen csökkenteni kellett. A válságot megelőzően a folyami hajóutakat előkelőbb közönség, főleg tengerentúliak választották - tájékoztat Békásy. A recesszió kiváltotta árversenybe beszálló társaságok egyes esetekben akár meg is felezték áraikat, többféle előfoglalási kedvezményt adtak, vagy kettőt az egyért akciókat hirdettek. Az A'Rosánál akár már 400 euróért is részt vehet az utas 5 napos úton. A folyamat során kialakult ár pedig kiválasztotta az utast - teszi hozzá Békásy Tamás. Az amerikai vendégek elmaradásáról Békásyhoz hasonlóan Sarus Ferenc is beszámol azzal kiegészítve, hogy összességében az angolszász utasok száma esett drámaian. Helyükre azonban bejöttek a németek. Ahogy a szállodák esetében, itt is kihívást jelent a társaságoknak visszakapaszkodni az akár önköltségi árakról a korábbi szintre. A hajók jó része ugyan tele, de ebből nem feltétlenül termelik ki az új hajó árát. A versenybe nem mindenki szállt be - folytatja Békásy hozzátéve, hogy a Tauck például nem csökkentett árakat; inkább félig üres hajóval jár. „Árcsökkentés helyett segíthet a kisebb-nagyobb pluszszolgáltatások formájában az értékesített csomaghoz adott többletérték” - véli Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség (MSzSz) elnökségének tagja. Ellenpéldája az AMA Waterways legdrágább, Budapestet is érintő 30 napos útja, amely a Párizs-Isztambul repülőjegyekkel együtt fejenként közel tízezer dollárba kerül. A hajós utak szervezői, hogy tarthassák áraikat, igyekeztek fukarul bánni helyi szolgáltatóikkal; egyes esetekben akár 40 százalékkal is csökkentették a helyben elköltött összegeket. Ha ebbe nem is ment bele mindenki, átlagban 15-20 százalékos csökkenésről beszélhetünk. Volt, aki ezért a szolgáltatási színvonalat vitte lejjebb. Az idegenvezetők a kilencvenes évek végén igen jól kerestek a hajós vendégekből. A 20 ezer forint körüli napidíjak mellé akár ugyanannyi borravaló is összejött, de ennek többszöröse sem volt ritka. Manapság ellenben már a helyi idegenvezetőt is megspórolják azzal, hogy a hajón dolgozó kísérők valamelyike vezeti körbe a városban a csoportot - feketén – említi meg Békásy Tamás a gyilkos árverseny egyik következményét. A Welcome Touristic a tavalyi árak alá már nem volt hajlandó menni. E miatt volt partner, aki odébbállt - ismeri el Békásy, aki úgy látja, az idén érhet el mélypontjára a folyamat.
A vádlottak padján
A szállodahajókkal kapcsolatban felmerül a vád, különösen az utóbbi válságos időkben, hogy csak minimális mértékben járulnak hozzá a város idegenforgalmi bevételeihez. Főleg az őket konkurenciának tekintő szállodák hangoztatják ezt az érvet, szerintük ugyanis a szállodahajók elveszik a vendégeik egy részét. Niklai Ákos ugyanakkor óv attól, hogy a szállodaipar összerúgja a port az üdülőhajókkal. A vádaskodás hátterében az áll, hogy a jelentős vendégtömeget az ország területén elszállásoló hajók utasai nem fizetnek idegenforgalmi adót. Ez persze nem lenne egyszerű; jóllehet átmenetileg hazánk területén tartózkodnak ezek a nem magyar hajók, az üzemeltetőik székhelye külföldön van magyar telephely nélkül, így át kellene dolgozni az adóbeszedésre vonatkozó törvényeket. Niklai szerint a főváros már gondolkodott valamilyen járulék hajókra terhelésén. Többen is úgy vélik, hogy a fedélzeten többségében „all inclusive” ellátást kapó turisták relatíve keveset költenek Budapesten. Békásy Tamás ezzel szemben úgy tapasztalja, hogy a hajón lakók szatellit számlákban megjelenő költése elég „vállas”. Meglehet, az éttermekben az „all inclusive” ellátás miatt manapság nem hagynak túl sokat. Ezt megerősíti a Kárpátiát jegyző Niklai Ákos is. Korábban ez valóban máshogy volt. A lapunknak nyilatkozó idegenvezetők árulták el, hogy a csoportokból sokan kérték őket, hogy foglaljanak nekik asztalt valamelyik fővárosi étterembe. A hajók utasai a legtöbb útban benne foglalt városnézésen túl általában két fakultatív programra is befizetnek: egy, egyre felkapottabb tematikus, gyalogos városnézésre Budapesten és egy szentendrei kirándulásra. Ezenfelül a hajózások többségéhez elő- vagy utótúra is vásárolható - oszlatja el a szállodások kétségeit Békásy Tamás. Ez évente akár több ezer vendégéjszakát is jelenthet egy-egy nagyobb szervező esetében négy-, ötcsillagos szállodákban. A nagyobb hajótársaságok és szervezők szezononként Békásy számításai szerint úgy félmillió és hétszázezer euró közti bevételt jelentenek a budapesti szolgáltatóknak, a kisebbek ennek a felét. Ennek azért már az adóterhe is jelentős. A fenti összegből komoly pénzek mennek el a kikötési díjakra. Sarus Ferenc ugyan konkrét árakat üzleti titokra hivatkozva nem akart elárulni, de elmondta: vízellátással, szeméthordással átlagban napi 1000 euróba kerül a szállodahajók kikötése. Ez az évi 2000 kikötéssel számolva tisztes bevétel a cégnek.
Beszéljenek a számok!
Nem könnyű a szállodahajókkal kapcsolatos pontos statisztikai adatokhoz jutni. A Központi Statisztikai Hivatal nem méri sem az utasforgalmat sem pedig a határátlépések számát az úszó szállodák esetében. Utóbbit nehéz is, mióta hazánk schengeni állam, így azokat a tengerentúli vendégeket lehet összeszámlálni, akik Magyarország területén kezdik meg a hajózást. Az utaslétszám mérése is akadályokba ütközik, mivel az ide úszó külföldi szállodáknak nincs adatközlési kötelezettségük. De az Eurostat sem rendelkezik pontos mérésekkel az ügyben. Mindenesetre a KSH-nál érdeklődésünkre elmondták: megfontolják a jövőbeni mérések bevezetését, mivel úgy tűnik, hogy lenne rá igény. Egyelőre azonban a KSH is a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányságtól szerzi be az információt. Így lapunk is hozzájuk fordult. A Csobay Balázs őrnagy által rendelkezésre bocsátott adatok szerint a szakmában sokak által csúcsévnek tekintett 2008-ban 2237 szállodahajó érkezett Budapestre. Ebből az évből utaslétszám adata nincs a vízirendőröknek, de bizonyára nem sokkal marad el a válság évében, 2009-ben mért 278500 főtől. Ekkor már 2348 szálloda úszott Budapestre a Dunán. A 2009-es vendégek 60%-ka német, 30%-a angolszász (USA, Ausztrália, Nagy-Britannia) volt, míg 10%-a más országokból érkezett. 2010. június 23-ig 824 szállodahajó kötött ki Budapesten 91608 utassal. Érdekes megfigyelni a nemzetiségek arányainak megváltozását: 60% USA, 30% német, a britek, illetve az ausztrálok a maradék 10 százalékba szorultak vissza. A mohácsi határátkelőnél mért számok alapján látszik, hogy a szállodahajós utak mekkora hányada indul, vagy végződik Budapesten, illetve mennyi megy tovább. 2008-ban 260 belépő (33145 utas) és 276 kilépő (33854 utas) hajót regisztráltak. 2009-ben 278 (33211 utas) be- és 282 kilépőt (33996 utas), míg 2010. június 23-ig 87 belépő hajót 8603, illetve 96 kilépőt 11351 utassal.
