Ennek célja, hogy eredményesebbé tegye lobbitevékenységét, bővítse szolgáltatásait tagjai részére, javítsa szakmai munkájának színvonalát, növelje szállodai és társult tagjainak számát, nyisson az igényes szolgáltatást nyújtó éttermek, vendéglátó üzletek felé is. A fentiek elősegítésére a Magyar Szállodaszövetség tanulmányozta az európai uniós tagországok társszövetségeinek gyakorlatát, s bizottságot hozott létre – Kopócsy Andrea, dr. Erdei János, dr. Niklai Ákos, Maráczi Gábor, dr. Rubovszky András, Baldauf Csaba és Kovács István részvételével –, amely javaslatot készített az új Alap- Szervezeti és Működési Szabályzatra. Ezt a Szállodaszövetség választmánya, majd az október 19-én tartott rendkívüli közgyűlésen a tagság jóváhagyta. Az új SZMSZ a Szállodaszövetség vezetését szélesebb alapokra kívánja helyezni, s ennek érdekében a következő irányítási struktúrát alakította ki: a szövetség operatív irányítótestülete a 6 tagú ügyvezető elnökség. A szövetség végrehajtó testülete a 19–20 tagú választmány, amely az eddigiekhez képest kibővül a tag szállodaláncok képviselőivel. A szövetség konzultatív testülete a 19–20 tagú szakmai tanácsadó testület, amelyben többek között részt vesznek szállodatulajdonosok, egy-egy szakterület reprezentánsai, illetve szakmai tanácsadók, gazdasági kutatóintézetek képviselői. A szövetség területi szervei a régiók. Az eddigi gyakorlattól eltérően az MSZSZ vezetőtestületeibe való választásnál megszűnik a rotációs elv, azaz kétévenként minden tisztség esetében új választásra kerül sor.
Az új SZMSZ szerint az eddigiektől eltérő tagsági formák kerülnek bevezetésre az alábbiak szerint: az egyesület rendes tagja: szálloda, szállodalánc, igényes szolgáltatást nyújtó étterem és egyéb vendéglátó üzlet, tiszteletbeli tag, társult tag: rendes, stratégiai, exkluzív, oktatási intézmény, egyéni tag.
