Szinte egyedül ebben az üdülőrégióban sikerült megoldani, hogy a természet védett értékeit nem veszélyeztetik sem a nyugalmat, csendet kedvelő horgászok, kenusok, sem az aktív, zajos vízisportokat űző turisták; kinek-kinek külön területe van. Rengeteg a családi program, a gyerekek szabadon élhetik világukat, ugyanakkor az estébe nyúló zenés mulatságok, koncertek a fiatalokat és felnőtteket is lekötik. Közülük legkedvesebb a Tisza-tavi Családi és Kulturális Fesztivál, mely kilenc Tisza- tó környéki és Tiszaparti kistelepülésen a nyár kilenc hetében zajlik. Ez kiváló alkalmat kínál egy-egy faluséta alkalmával bepillantani a portákra és régi mesterségeket megismerni, egy-egy konyhai fortélyt ellesni vagy megkóstolni a „nagyik” ínyencségeit... Kevesen tudják, hogy Tiszafüreden található az ország egyetlen Miskakancsó- gyűjteménye. Augusztus 19-én a regionális díjat nyert Szentistváni Matyólagzi különleges rendezvény. Szentistván a legmatyóbb matyófalu. Persze enni nagyon lehet, sőt muszáj ilyenkor. A magyar parasztkonyha legrangosabb ünnepi tésztaételének, a kalácsnak változataiból is bőséges kóstolót kaphatunk.
Sulyommártás ínyenceknek
A Tisza-tó környéki hangulatos éttermekben, halászkertekben elfogyasztott ízletes halászléről, bográcsgulyásról vagy vadpörköltről talán nem is gondolnánk, hogy ezek az itt élő emberek régmúltba vesző életéről, munkájáról, szokásairól tanúskodnak. A főzés a férfiak dolga volt, hiszen dologidőben akár egy hétig is távol voltak a családjuktól. A legtöbb étel bográcsban készült, ízét a lassú tűz füstje tette semmi mással össze nem téveszthetővé.
Halászlé és cseresznye
A bográcsban főzött tiszai halászlé sem a francia konyha finom és bonyolult eljárásait követi. Íze mégis vetekedik bármely sokcsillagos mesterszakács remekével; előnye, hogy garantáltan friss alapanyagokból készült. A halat fogyasztották nyárson, roston és agyagban sütve is. Egy-egy nyári táborozásunk, kirándulásunk felejthetetlen emlékévé válhat, ha a kifogott és megtisztított halat lapos nyársra húzva sütjük ropogósra, vagy az ujjnyi vastagra szeletelt nagyobb halakat parázs fölött pirítjuk omlósra. Eleink „étlapján” szerepelt még egy, a gesztenyére hasonlító ízű, csónakból gyűjtött növény, a sulyom, amely Európa nyugati részén a védett növények közé tartozik. Napjainkban a Tisza-tó hatalmas vízfelületeit lepi el, és messzire sodródó tüskés termésével olykor bosszúságot okoz a fürdőzőknek. A terméséből készült mártást a tiszaörvényi Hableány étteremben süllőhöz tálalják, a nyugati vendégek legnagyobb örömére: máshol ugyanis ez méregdrága, ritka, ünnepi csemege.
A Nagy Ízutazás kiemelt rendezvénye a Tiszatavi régióban a nagykörűi cseresznyefesztivál. Ebben a néhány száz fős Szolnok megyei, Tisza-parti faluban terem az a hatalmas szemű, édes, ropogós germersdorfi cseresznye, amelyet méregdrága csemegeként árulnak júniusban a piacokon. A települést méltán nevezzük Magyarország cseresznyéskertjének, hiszen közel 200 hektáron termelik itt a cseresznyét. A köreiek majd háromhetes programmal köszöntik az idelátogatókat: aki a www.nagykoru.hu honlapra rákattint, meglepődve látja, hogy minden napra valami érdekeset kínálnak. A Tájházban megrendezett táncházak, gasztronómiai és kézműves bemutatók is a fesztivál részét képezik. Nem maradhat el a játékos cseresznyeevő-, cseresznyemagköpő- és létramászóverseny sem. Évek óta a fesztivál ideje alatt kerül megrendezésre a nagykörűi nemzetközi alkotótábor, ahol magyarországi és határon túli művészek munkáival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Idén július 22–23-án zárják a cseresznye ünnepét. Ekkor már a turisták a cseresznyével leginkább pálinka, fagylalt, befőtt és sütemény formájában találkozhatnak, de ez a találkozás felejthetetlen ízeket garantál. Unikális termékük a Nagykörűi ’77-es pálinka, melyet több mint 77 féle cseresznyefa terméséből készítenek!