Az európai turizmus egyik leggyorsabban fejlődő ága a városlátogatások piaca. Amszterdam, Róma, Barcelona, London és Párizs nagy népszerűségnek örvend a hazai turisták körében is. Kelet felé már kevesebben merészkednek, pedig például Kijev ideális célpontja lehet egy két–négy napos hosszú hétvégének.

Az ukrán főváros bemutatására szervezett Kijevbe tanulmányutat a közelmúltban az ukrán Aerosvit légitársaság és az 1000 út utazási iroda. A résztvevők másfél órás repülés után érkeztek meg a hivatalosan 2,3 millió, valójában inkább ötmillió lakosú nagyvárosba, amely már a jövő évi labdarúgó Európabajnokság lázában ég. A Budapest–Kijev útvonalon az Aerosvittel légi szövetségben működő Dniproavia Embraer–145-ös típusú, kényelmes repülőgépe közlekedik. A repülőtér új terminálját gőzerővel építik, a város pedig igazi, modern, tiszta metropolis képét mutatja. Ukrajnába magyar állampolgárok vízum nélkül utazhatnak, így a határon a beléptetés gyorsan megtörtént. A reptérről kétszer négy sávos autópályán jutottunk be a belvárosba, ahol széles a szállodai kínálat. Jó választás lehet a város főutcájának számító Krescsatik utcán található háromcsillagos Hotel Krescsatik, amelynek szolgáltatásai megütik a négycsillagos színvonalat.

A Krescsatik utcára kilépve magával ragad a város lüktetése. Ottjártunkkor éppen Julia Timosenko perére készülve békés, ám annál látványosabb demonstrációt láthattunk. Szombat este ugyanakkor ugyanezen az utcán egy ukrán tehetségkutató verseny döntőjét láthattuk- hallhattuk, több ezer helybelivel együtt. A friss őszi időben a bárok, éttermek teraszain gondtalanul kóstolhattuk meg a helyi söröket, jóféle szárított hallal kísérve.

E hosszú hétvége során Júliától, kárpátaljai származású idegenvezetőnktől egyebek mellett megtudtuk, hogy a legalább 1500 éve lakott Kijevben a XII. században többen éltek, mint Párizsban vagy Londonban, és akkoriban egyedül Konstantinápoly vehette fel vele a versenyt fényben és gazdagságban. Várfal-maradványok mellett elsősorban templomok és kolostorok maradtak ránk a fénykorból, ezért akit érdekel az ortodox vallás, az akár több napot is el tud tölteni a dimbes-dombos Kijev templomainak – Szent Szófia-székesegyház, Szent Mihályszékesegyház, Szent András-templom, Szent Vlagyimir-székesegyház – felfedezésével.

A pecserszki Barlangtemplomnál a szerkezetesek egykori cellái mellett egy miniatűröket bemutató kiállítást és egy kincstárat is megtekinthetünk. Az utóbbiban egyebek mellett olyan páratlan értékű szkíta és szarmata arany- és ezüstleleteket láthatunk, amelyektől valóban eláll a lélegzetünk. Érdemes felkeresni a város valamelyik piacát, például a Krescsatik Hoteltől nem messze fekvő Besszarabszkijt, ahol a volt Szovjetunió minden részéből származó, különleges csemegék közül válogathatunk: van itt sáfrány és szárított sárgadinnye Üzbegisztánból, fekete füge és óriásszemű szőlő a Krím-félszigetről, tucatnyi féle kaviár a Kaszpi-tengerből, erdei bogyók, füstölt és szárított halak.

Bár Kijev kétségkívül nagyváros, számos nevezetességet gyalog is bejárhatunk. Ha már sétára adjuk a fejünket, ki ne hagyjuk az Andrejevszki Szpuszkot (András lejtő), amelynek két végében két múzeumot – a Mihail Bulgakov egykori lakóházában berendezett gyűjteményt, illetve a fura nevű Egy utca múzeumát találjuk. Bulgakov élettörténetét, orvosból íróvá válását érdekes, interaktív módon mutatják be a gyűjtemény lelkes idegenvezetői.

Ez az utca két világot kötött össze: a dombtetőn, a Felsővárosban lakott a nemesség, míg az Alsóvárosban a kézművesek és a hétköznapi emberek. Később művészek, orvosok, újságírók választották lakóhelyül a szűk utca eklektikus stílusú, színes házait.

A várost átszelő Dnyeper folyón érdemes egy hajókirándulást tenni, aki pedig kíváncsi arra, hogyan éltek egykor a kozákok, megnézheti a város skanzenjében (Mamajeva Szloboda).

A falumúzeumot a város központjától nem messze hozta létre egy adakozó lelkű vállalkozó. A fáradt vendég készíthet magának rontástól védő karperecet a kovács házikójában, betérhet a tipikus fatemplomba egy imára, és a falu vendéglőjében degeszre eheti magát borsccsal meg káposztával, túróval vagy krumplival töltött derelyével.

Oleg Ermilov, az 1000 út igazgatója bízik abban, hogy a magyarok népszerű kelet-európai úti céljai közé, Moszkva és Szentpétervár mellé előbb-utóbb bekerül Kijev is.

Hamarosan új, kéthárom éjszakás hétvégi csomagtúrákkal rukkol elő a tíz évvel ezelőtt, két nálunk tanult orosz diák által alapított társaság, amelynek Budapesten kívül Hévízen, Moszkvában, Jekatyerinburgban és Tyumenben van irodája.