A benyújtott tájékoztatók szerint a hazánkban egykor erdőgazdasági, ma elsősorban turisztikai céllal üzemelő keskeny nyomtávú erdei vasúthálózat komoly nehézségekkel küzd. Működtetésük az évi majd' 1 millió fős utasforgalom ellenére is 100 millió forintot meghaladó veszteséget jelent a 12 erdei vasutat 260 km pályahosszon üzemeltető erdőgazdasági részvénytársaságoknak. Az üzemeltetők között az erdőgazdaságok mellett nonprofit szervezetek is megtalálhatók. A működtetés ma már csak támogatási források által lehetséges, a jegyárbevételek nem fedezik a költségeket.
2007-ig az állami tulajdonú erdőgazdaságokat felügyelő FVM az „Erdészeti feladatok” előirányzatból évi 100-200 millió forinttal támogatta az erdei vasutakat, ez azonban az uniós előírások és direktívák valamint a szűkülő költségvetési források miatt gyakorlatilag megszűnt. 2008-ban az erdők közjóléti célú védelmére fordítható, az erdei vasutak üzemeltetését is lehetővé tévő csekély összegű támogatásáról szóló 112/2008. (VIII.30.) FVM rendelet alapján összesen 12 millió forint támogatást biztosítottak, ami a személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásának lehetőségével 2009-ben megszűnt. További nehézséget jelent a GKM 72/2006. (IX.29.) rendelete, mely tartalmazza a térségi vasút kategóriájába tartozó erdei vasutak vasúti hatósági eljárások hatósági szolgáltatási díjtételeit. Ezek megegyeznek a normál nyomtávú állami üzemeltetésű vasúti társaságra érvényes díjakkal, amely öt évente 4-5 millió forint kiadást jelent egy átlagos erdei vasút számára.
Az előterjesztők kiemelték az akár önálló turisztikai látványosságként is vonzerőt jelentő kisvasutak szerepét. Mind az FVM, mind az ÖM szerint évente mintegy 3-400 millió forintnyi összeget kellene az államnak a kisvasutak működésére biztosítania, amennyiben a PM, illetve a szintén érdekelt Honvédelmi Minisztérium kivonul a háttérből. Ellenkező esetben csak az állami vagyonkezelővel nem rendelkező erdei vasutak támogatása vár megoldásra az érdekelt minsztériumok összefogásával. Ehhez az FVM szerint 20-25 millió forint is elegendő. Hadházy Sándor (Fidesz) javasolta egy kiszámítható az adófizetők 1%-át mellőző támogatási rendszer kialakítását. Pál Béla, a bizottság alelnöke, szerint a Regionális Operatív Program (ROP) pályáztatási rendszerét volna szükséges differenciálni az 1%-os felajánlások mellett. Egységes álláspont azonban nem született, a bizottság a turisztikai célú erdei vasutak jövőjének ügyében határozatot nem hozott.