Régóta szó van róla a szakmában, hogy más piaci szereplők érdekeinek védelmében, korlátoznák az airbnb-s lakáskiadást. Már hosszú ideje folyt a diskurzus, hogy valamilyen változtatás legyen a rövid távú kiadásoknál, most azonban felgyorsultak az események. A most elfogadott javaslat alapján: éves szinten 120 vendégéjszakára, idén október és december vége között 30 napra korlátoznák a rövid távú lakáskiadást. Részletszabályokat egyelőre nem tudunk, ez a kormány előtt fekvő erős javaslat, ami akkor lesz végleges, ha kihirdetik a közlönyben.

A tömegturizmus terhe alatt rogyadozó Amszterdam a hetekben hozott szigorú döntést a rövid távú lakáskiadással kapcsolatban. Az amszterdami városvezetés úgy döntött, hogy három kerületből kitiltja az airbnb-s és más, hasonló bérleti lehetőségeket, a város többi részén pedig külön engedéllyel és évente legfeljebb 30 éjszakára lehet lakást kiadni turistáknak. A többi kerületben az engedély feltételei közé tartozik, hogy az adott apartmanban laknia kell valakinek az év többi részében, és maximum négy embernek lehet kiadni, emellett jelenteni kell az önkormányzatnál, ha kivették a lakást.

Bécs is régóta tervezi a terület megregulázását, mivel, ahogy Európa számos nagyvárosában, ott is jelentős mennyiségű lakást von ki a piacról azok rövid távú bérbeadása, így a lakáskereső helyi lakosok csak sokkal szűkebb kínálatból és magasabb árakon választhatnak. Tavaly az Európai Bizottságnak nyújtott be az osztrák főváros az Airbnb szabályozására is vonatkozó javaslatcsomagot, amelyet a bizottság el is fogadott, de konkrét döntés még nem született a kérdésben.

Ami biztos, hogy a lakóingatlannal rendelkező befektetők, akik erre a kiadásra álltak rá, újragondolhatják az üzletmenetüket. Sokan átállhatnak hosszú távra, vagy eladják a direkt ilyen célra fenntartott lakásaikat, kiszállva a rövid távú piacról. A piacgazdaság egyik természetes velejárója, hogy az adott szegmensen belüli versenytársak egymásnak feszülnek és amellett lobbiznak, hogy a kormány beavatkozzon, vagy éppen ne avatkozzon be a piac működésébe. Ez zajlik most a szállodák és a magánszálláshelyek között is, a járványhelyzet ugyanis jócskán betett mindkét fél bevételeinek, így több kapacitás jut az érdekérvényesítésre, mint éppen a hatalmas mennyiségű ideérkező turista kiszolgálására. A javaslatcsomag elfogadásával egy lépésnyire került Magyarország attól, hogy korlátozva legyen a turizmus egy jelentős része - emeli ki a Portfolio.

Budapesten az AirDNA (airbnb adatbázis) adatai szerint 2019 márciusától 2020 márciusáig az egyéb és magánszálláshelyek mintegy 2 millió vendégéjszakával, és több mint 600 ezer vendéggel járultak hozzá Magyarország turizmusához hozzávetőlegesen 52 milliárd forint értékben. Ebben azonban még nincsenek benne a más oldalakon, például booking.com-on keresztül létrejött foglalások.

De nemcsak a turizmusról hanem a lakáspiacról is szó van, így a hadakozás végeredménye közvetetten még azokat is érinteni fogja, akik soha nem adtak ki semmilyen lakást. A lakásuk értékének, a fizetett bérleti díjaiknak, a munkahelyüknek és még az egész gazdaságnak sem mindegy, hogy az airbnb-s szabályozással mekkora külföldi, vagy akár belföldi réteg morzsolódik le, akik nem tudnak szállodai szolgáltatást igénybe venni. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy egy esetleges szabályozással mennyi lakás kerülne vissza a hosszú távú bérleti piacra, ami megkönnyítené a lakhatást.

Forrás: Portfolio, Turizmus Online