A pilóta nélküli légi járművek használatát szabályozó jogszabályi háttér kialakítása már több éve aktuálissá vált a világ szinte minden országában. Eddig nagy nehézséget jelentett az érintett országoknak, hogy nem jelentek meg olyan nemzetközi iránymutatások, amelyeket egységesen lehetne használni, ezért az országok saját maguk próbálták kialakítani az erre vonatkozó jogszabályi kereteket.
Az UAV-k már most sok olyan civil szektorban jelen vannak, ahol könnyebbséget jelent az alkalmazásuk. Ilyen a térképészet, a mezőgazdaság vagy a bányászat is, de a csomagok eljuttatásában vagy a kutatásban, mentésben játszott szerepük is egyre jelentősebb.
Ám még ennél is sokkal több felhasználási területen lehetne alkalmazni a technológiát, ha azt a jogi szabályozás lehetővé tenné.
Átmeneti időszak
A Nemzeti Közlekedési Hatóság álláspontja szerint komoly biztonsági kockázatot jelentene a drónok elterjedése a megfelelő jogszabályi környezet, infrastruktúra, a légtérszerkezet módosítása, illetve megfelelő képzés és hatósági felügyelet nélkül.
A végleges jogszabály kidolgozása – a párhuzamosan zajló uniós jogalkotási folyamat előrehaladásának figyelembevételével – jelenleg is zajlik.
Uniós szinten az idei év során várható a drónok polgári légtérbe való fokozatos integrációjának megkezdése, aminek eredményeképpen 2018-ra születhet meg az uniós szintű egységes szabályozás is.
Az átmeneti időszakban a már két éve alkalmazott engedélyezési eljárás a mérvadó, amely szerint a légi közlekedési, valamint a légi közlekedéssel összefüggő tevékenység a légi közlekedési hatóságnak a bajba jutott vagy eltűnt légi jármű megsegítésére; a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenység ellátására irányuló kutató-mentő repülés pedig a katonai légügyi hatóságnak az adott tevékenységre vonatkozó engedélyével folytatható.
Tervek
A drónok hobbi-, illetve üzleti, kereskedelmi célú felhasználásának szabályozása során az utóbbira vélhetően szigorúbb előírások vonatkoznak majd.
A tervek szerint a gépek típusengedélyhez lesznek kötve, megbízható ipari környezetből kell kikerülniük, és a kezelőszemélyzetre vonatkozó szabályok és a szervizelés is szerepel majd az előírásokban. A Nemzeti Közlekedési Hatóság kezdeményezésére jelenleg munkacsoportok dolgoznak a szabályozásra vonatkozó szakmai anyag összeállításán, ami a jogi szabályozás alapját adja majd. A téma jellege miatt pedig társadalmi egyeztetésre is szükség van, amit arra az időszakra terveznek, amikor a szabályozás bekerül a jogalkotás folyamatába.
A hatóság fontosnak tartja azonban hangsúlyozni, hogy egységes, csak a pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó szabályzás jelenleg ugyan nincs életben, de számos olyan jogszabály van érvényben, amely – igaz, csupán részkérdésekben – szigorú előírásokat tartalmaz a felhasználók részére.
Kötelező képzés a kezelőknek?
A felhasználók gyakori aggálya, hogy a szabályozás esetleg korlátozni fogja a drónok használatát, lesznek olyan alkalmazási területek, amelyek számára kedvezőtlen lesz a megszülető jogszabály.
A hivatalos álláspont szerint a tervezett jogszabály célja, hogy minél kevésbé korlátozza a pilóta nélküli légi járművek használatát, mégis igyekszik olyan követelményeket támasztani, amelyek teljesítése esetén egy elfogadható szintre lehet csökkenteni a repülésbiztonsági kockázatot. A jogszabály tartalmazni fogja a pilóta nélküli légi járművekre, azok kezelőire és a végzendő tevékenység végrehajtására vonatkozó előírásokat is.
Mivel a pilóta nélküli légi járművek kialakítását és felhasználhatóságát meghatározó technológiák folyamatosan fejlődnek, ezért várhatóan a kiadandó jogszabályt is folyamatosan frissíteni kell majd.
Az egyik legnagyobb kihívás valószínűleg a házi körülmények között épített drónok technikai színvonalának elfogadására vonatkozó követelmények kialakítása lesz.
Ugyancsak sok kérdést vet fel a pilóta nélküli légi járművek kezelői számára (pilóták) szükséges elméleti és gyakorlati képzettség megállapítása, és hasonló jelentőségű kérdésekkel lehet találkozni a pilóta nélküli légi járművek légtérfelhasználásának szabályozásakor is.
Külföldi példák
Az Egyesült Államokban a Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) nagyjából egy éve hozta nyilvánosságra pilóta nélküli járművekre vonatkozó tervezetét. Eszerint a drónok nem szállhatnának 120 méternél magasabbra, és nem közelíthetnék meg 8 kilométernél jobban a repülőtereket. Huszonöt kilónál könnyebb gépet csak a 17. életévét betöltött személy működtethetne, de neki is légügyi vizsgán kellene bizonyítania tudását. A tervezet szerint csak a látótávolságon belüli repülés lenne engedélyezett, és az is kizárólag nappal. De szabályoznák a repülési sebességet is. A szabályozás még nem lépett életbe, arra a jelek szerint még egy évet biztosan várni kell.
Ausztriában a legfeljebb harmincméteres hatótávú drónok játéknak minősülnek. Azokat a drónokat, amelyek maximum 150 méter magasra repülnek, és látótávolságban maradnak, úgy lehet szabadon használni, ha azok nem rögzítenek videót, legfeljebb élőképet küldenek. Az ezeknél a kategóriáknál komolyabb, több funkcióval bíró eszközöket kizárólag engedéllyel lehet használni, és a bevizsgáláson kívül a használónak gyakorlati vizsgát kell tennie.
Romániában már két éve életbe lépett a szabályozás, amely előírja, hogy a tervezett repülési útvonalat előzetesen jóvá kell hagyatni, a drónok maximális repülési magassága pedig 150 méterrel a kontrollált légtér alsó határa alatt kell, hogy maradjon.
A drónnak műszaki szempontból a repülőgépekre vonatkozó európai szabályozásoknak kell megfelelnie, érvényes balesetbiztosítással és a használónak érvényes engedéllyel kell rendelkeznie. Ezek a szabályok nem vonatkoznak az 1 kilónál kisebb felszállótömegű drónokra, amíg azok nyílt terepen, látótávolságban repülnek.
Japánban nem csak a jogi szabályozást oldották meg, már arra is kialakítottak rutint, hogy a jogszabályokat megszegő drónokat hogyan bírják jobb belátásra. A rendőrség drónelfogó vadászdrónokkal fogja el a tiltott légtérben repülő eszközöket.