Dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár nemzetközi összehasonlításban jónak tartja az idei hazai forgalmi adatokat.
– A Turisztikai Világszervezetnek az év első hét hónapjára szóló becslései szerint a turistaérkezések számában globálisan hétszázalékos, Európában nyolc százalék fölötti, Közép-Kelet-Európában pedig tizenegy százalékos az elmaradás a korábbi év hasonló időszakához képest. Ehhez képest a Magyarországon az első nyolc hónapos forgalomról szóló 8,7 százalékos visszaesés egyáltalán nem tekinthető rossznak – mondja az államtitkár. Tény persze, hogy a magyar eredményeket a rendkívül jó augusztusi forgalom javította fel.
– Úgy gondolom, hogy ezzel a közel kilencszázalékos visszaeséssel mi meg lehetünk elégedve, hisz a helyzet sokkal jobb annál, mint amire számítottunk. A világszervezet szakértői a következő évre két-három százalékos további visszaesést jósolnak, utána áll vissza a növekedési ütem a korábbi szintre. Vannak, akik a Balatonnál jövőre az ideinél is nagyobb visszaesést prognosztizálnak. Én ezzel nem értek egyet, mert szerintem a válság hatása enyhül, miközben az üdülési csekk megadóztatásának negatív hatása még nem érvényesül.
A válsághoz képest Rosta Sándor szerint is jól zárult az idei szezon a Balaton mellett a magán- és kereskedelmi szálláshelyeken, vendéglőkben egyaránt. – Az európai turisztikai érkezések számához képest pedig egészen jók az eredményeink. Ebben fontos szerepe volt annak, hogy a szolgáltatók az egyre nehezülő helyzetben is tartották, sőt esetenként tovább javították a minőséget. A következő év gazdaságilag mindenképpen nehezebb lesz, ami hatni fog a turizmusra. A csökkenés mértékét ma még nem lehet megállapítani. Mérsékeltebb vendégforgalommal is elégedettek lehetünk – véli a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke.
A pőre számok A statisztikák szerint kiválóan alakult a forgalom augusztusban a Balatonnál, ami a magyar vendégszám növekedésének köszönhető. A Központi Statisztikai Hivatal augusztusi adatait nézve azonban kiderül, hogy a belföldi turizmus térnyerésében az 5,2 százalékos hazai forgalomnövekedésnél nagyobb szerepe van a külföldi vendégéjszakák 14,9 százalékos visszaesésének. Az első nyolc hónap összesített adatai szerint a Balatonnál a külföldi vendégek éjszakáinak száma 16,7 százalékkal, a magyaroké 3,3 százalékkal, együttesen 9 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A hazai és a külföldi vendégkör arányának átalakulása hosszabb időtávlatban látható igazán. A KSH 2001 első nyolc hónapjában összesen 5 millió vendégéjszakát regisztrált a Balatonnál az idei 4,5 millióval szemben, miközben a belföldiek által eltöltött éjszakák száma 1,64 millióról 2,6 millióra nőtt, a külföldieké 3,4 millióról 1,9 millióra csökkent. |
Települési tapasztalatok
Balatonfüreden a vendégéjszakák után beszedett adóbevételek a tavalyi szerint alakulnak, tudtuk meg dr. Bóka István polgármestertől. Jelentős forgalomcsökkenést okozott a Hotel Füred felújítás miatti bezárása, amit kisebb egységek, a fizető-vendéglátás és az első nyári szezonját adó Anna Grand Hotel ellensúlyozott. A nyár eleje városszerte gyengén indult, de július közepétől nagyon jó volt a forgalom. Több olyan hétvége volt, amikor a magánszálláshelyek is teljesen megteltek.
– Az Anna Grand Hotel az idén kezdte első szezonját. Az indulás a régió egészéhez hasonlóan gyengén alakult, de a nyár közepe már a várakozásoknak megfelelő eredményt hozott. Júliusban és augusztusban átlagosan 85 százalékos foglaltsággal működtünk, miközben tartani tudtuk az árainkat – mondta el Cserép Béla igazgató. Tapasztalataik szerint itthon és külföldön is megvan az a fizetőképes réteg, amely igényli ezt a szolgáltatási színvonalat. A külföldiek jellemzően internetes rendszereken keresztül találják meg őket. Vendégeik csaknem fele külföldi volt, jöttek Szlovákiától Angliáig.
– A Balatont régen megtöltő nagy külföldi irodák ellenben nehezen mozdulnak. Tartani akarják azt az árfekvést, amelyet akkoriban ki tudtak alkudni, de azért már csak gyenge minőséget lehet biztosítani. A prémium kategóriás desztinációik között Magyarországról legfeljebb Budapest szerepel a városlátogatásoknál.
Cserép Béla fontos változásnak látja a balatoni turizmusban, hogy eldőlni látszik a kérdés: mi kell előbb, vendég vagy szolgáltatás. – Balatonfüreden az elmúlt ősszel és télen is több szálláshely, vendéglátóhely folyamatosan nyitva tartott annak ellenére, hogy még nem volt megfelelő forgalma. A szolgáltatások ilyen bővülése, a környezet szépülése, már esélyt adnak a kiegyensúlyozottabb éves működésre.
Mezőssy Zoltán, a badacsonylábdihegyi Balaton Eldorado kemping és étterem üzemeltetője a régiós tapasztalatokhoz hasonlóan látja saját működésüket.
– Július közepéig húsz százalékkal maradt el a bevételünk az egy évvel korábbihoz képest. Külföldi forgalmunk a törzsvendégeken kívül alig volt, de magyarok is kevesebben jöttek. Július közepén jelentek meg nagy számban a magyar vendégek, nyolcvan százalékban üdülési csekkel. A jó augusztusi forgalomnak és az utószezonnak köszönhetően öt százalékra sikerült levinnünk az árbevétel-csökkenést. Az egyre nehezebb helyzet ellenére bővíteni szeretnénk bungalókapacitásunkat, mert úgy látjuk, hogy igény van az olcsóbb, de igényes szállásokra. Alternatív energiával fűtést is tervezünk, hogy április elejétől október végéig fogadni tudjuk a vendégeket.
Újjáélednek a kempingek?
Keller Csilla tizenöt éve vezet balatoni kempingeket, a legutóbbi három évben a balatonalmádi Yacht kempinget üzemeltette. Az idén fődíjat nyertek a Virágos Balatonért verseny kempinges kategóriájában. – A július közepétől jellemző kedvező időjárásnak köszönhetően sikerült ledolgoznunk a nyár eleji rossz idő okozta lemaradást. Három hétvégén teljes telt házzal működtünk. Nemcsak bevételben, a vendégéjszakák számában is hoztuk a tavalyi jó forgalmat.
Szerinte bizakodásra ad okot, hogy Magyarországon is egyre többen vesznek lakókocsit, lakóautót, gyarapodik azoknak a száma is, akik teljes szezonra bérelnek helyet. Az utóbbi időben népszerűvé váltak a telepített, hűtővel, ágyakkal berendezett sátrak. Különösen a kerékpárrosok fogadják örömmel ezt a lehetőséget. Amíg 10–15 évvel ezelőtt a kempingező vendégek alig 5–10 százaléka volt magyar, mára náluk is közel 70 százalékra nőtt az arányuk. Amíg korában a német nyugdíjasok, ma a 30–40 éves hazai korosztály adja a vendégek derékhadat.
– Úgy nézett ki, hogy több a vendég, mint egy évvel korábban, de a bevételeink szerényebbek lesznek – értékeli a szezont a végleges adatok ismerete nélkül Lombár Gábor, a 2008-as hazai idegenforgalmi adóbevételek szerint a 8. helyen végzett Balatonfenyves polgármestere. – Megváltoztak a szokások. Mivel az autópályának köszönhetően ma már bennünket is gyorsan el lehet érni, sokan csak egy-egy napra ugranak le strandolni. Fürödnek, napoznak, a hűtőtáskából isznak, étkeznek, este pedig hazaindulnak. Így bár valóban többen voltak, a pluszforgalom nem nagyon jelenik meg a bevételekben.
Miklós Tamás révfülöpi polgármester elégedettebb a szezonnal. – Az idegenforgalmi adóból várható bevételeink 22 százalékkal nőttek. Ha ebből levesszük az adóemelést, akkor is közel 12–13 százalékos növekedéssel számolunk. A rendkívüli eredmény a községben lévő kemping jó forgalmának és a Révfülöp-kártya bevezetésének köszönhető. Az ingyenes szolgáltatásokat biztosító kártyát azok a vendégek kaphatják, akik után idegenforgalmi adót fizetnek. Ez komoly ösztönzést jelentett a valós forgalom bevallására a fizető-vendéglátóknál és az újra megnyílt Révfülöp Hotelnél.
Jövőre veled, ugyanitt?
A Balatonnál is nagy kérdés, mit hoz az üdülési csekk megadóztatása. Kovács Miklós szerint a következő évben még nem lesz jelentős változás, mert érvényesek lesznek az idei csekkek. A szolgáltatók szerint ellenben jelentősen visszaeshet a forgalom, ha a csekk-kibocsátás csökken, mert egész rétegek eshetnek ki a turizmusból.
– Többnyire előre megmondják, mennyi a keretük. Kérik, hogy az éttermi külön fogyasztást is folyamatosan vonjuk le. Amikor szólunk, hogy már csak kétszáz forint maradt, akkor még kérnek egy kávét – jellemzi a réteget az egyik vállalkozó. Persze örülnének, ha ez a vendégkör is megmaradna a jövőben.
Gondokat okozhat a Balatonnál az önkormányzatok által beszedett éjszakák utáni adóhoz eddig biztosított kétszeres állami kiegészítés megfelezése. Az elmúlt évtizedben a tó környéke az ország egyik leggondozottabb vidéke lett, az egyik pillanatról a másikra bekövetkező kurtítás sok települést megoldhatatlan helyzet elé fog állítani. Balatonfenyvesen 120 milliós bevételkiesésre számíthatnak. Lombár Gábor szerint ez veszélyeztetni a fejlesztések megvalósítását. Révfülöpön több mint húszmilliós kiesést hoz a támogatás csökkentése, ami a falu költségvetéséhez képest rendkívül magas összeg.
– Balatonfüred a következő évben 200 millió forintot veszthet ezzel a döntéssel. Ennyi pénzt költünk körülbelül a rendezvényekre, a közterületek virágosítására, szépítésére és a fejlesztések önerőrészére – mutatta be a várható veszteség nagyságát Bóka István. – Mivel a megszorítások miatt eleve minden ágazatra kevesebb jut, abban sem bízhatunk, hogy a város más kiadásainak terhére pótolni tudjuk. Különösen megoldhatatlanná teszi a problémát, hogy minden átmenet nélkül akarják bevezetni. Arra sincs módunk, hogy a turisztikai vállalkozásoktól szedjük be a kieső részt. Mindez sokkal nagyobb kárt hoz annál, mint ami haszon a megtakarításból remélhető. A lépés hosszabb távon visszavetheti az adófizetési hajlandóságot is, és adóellenőrök alkalmazására is kevesebb jut az önkormányzatoknak. Ez a folyamat tovább erősítheti a működés visszaszürkülését, amelyet az üdülési csekk viszszaszorulása egyébként is előidézhet. Ha ezek a tendenciák maradnak, nemcsak jövőre, utána sem nagyon számíthatunk a regisztrált forgalom jelentős emelkedésére.
A szolgáltatók szerint tetézi a bajokat a nemzetközi marketing gyengesége, különösen az önálló hollandiai képviselet megszüntetését nehezményezik .
Fotó és szöveg: