A somogyi kisváros fejlődésében jelentős szerepet játszott az 1986-ban megindult horvát bevásárlóturizmus, hatására komoly fejlődésnek indult a város kereskedelmi hálózata, valamint jelentősen bővült a vendéglátóhelyek száma. Az utóbbi időben egyre több hazai és külföldi turista fedezi fel a Dráva menti kisvárost. Az elmúlt években jelentősen megnövekedett a vendégéjszakák száma. Elsősorban a belföldi turisták által a városban eltöltött idő nőtt. Míg 2000-ben 1500-1600 körül volt a vendégéjszakák száma, tavaly ennek kétszeresére nőtt, meghaladva a 3200-at. A gyors folyású, vad folyó adta páratlan adottságok, a határsávba eső területek ökológiailag érintetlenül hagyott világa felejthetetlen élményt nyújt. Európában is egyedül álló növény- és állatvilággal ismerkedhetnek meg a térségbe látogatók. A Dráva holtágaiban a horgászat szerelmesei hódolhatnak szenvedélyüknek. – A határ mentiség évtizedeken át meghatározta a kistérség létét, és volt olyan időszak, amikor ez hátrányt jelentett – mondja Feigli Ferenc, Barcs polgármestere. – A több évtizedes elzártságunkból fakadó hátrányunkat szeretnénk most a hasznunkra fordítani: érintetlenül hagyott természet, vadban gazdag erdők, halban bővelkedő holtágak és bányatavak. És ami még nagyon fontos, hogy a vidék gazdag termálvízkinccsel rendelkezik.

– A határra vezető út a városon keresztül halad, ez most a várost elkerülő szakasszal bővül. A beruházás meghaladja a 2 milliárd forintot, és várhatóan ez év végére, jövő év első negyedében készül el. A schengeni elvárásoknak megfelelően 1,6 milliárdos fejlesztés indul a határátkelőhelyen szeptemberben, ami 2003 tavaszára készül el. Ennek keretében a régi határátkelőt teljesen lebontják, helyette újat építenek.

A város hatalmas feladatra vállalkozott: a kikötő megépítését követően kerül sor a Dráva-sétány, a vízisport- és szabadidőcentrum megépítésére, valamint megkezdődtek a tárgyalások a termálturizmusra alapozott kemping, turistaszálló és gyógyszálló létesítéséről. A térségben az elképzelések szerint lovasfogadók és falumúzeumok nyílnak, természetvédelmi bemutatóhelyek, oktatóházak, tanösvények jönnek létre, valamint a tervek között szerepel vadaspark és arborétum kialakítása is. - A hajókikötő, a buszpályaudvar és a vasútállomás ma már egy helyen található – folytatja Feigli Ferenc. –

A hajókikötő egyelőre csak a víziturizmus céljait szolgálja. Szeretnék visszahozni a XX. század fordulójára jellemző Dráva-parti pezsgő életet. Szeretnénk, ha a Dráva-partot korzóként használnák az emberek, ezért a sétányon étterem, halászcsárda, cukrászda nyílik, valamint egyéb szolgáltatókat is telepítünk. A folyó vizének további szennyeződését is sikerül megállítani azzal, hogy a környező tizenhat településsel együtt új szennyvíztisztítót építünk, és ezzel egy időben megvalósul a város és a környékbeli települések teljes csatornázottsága.

Kajütök bérelhetők a hajón, és emellett panzióvá alakítják a tervek szerint a vasútállomás egyik épületét is. A kiépítésre kerülő kerékpárút lehetővé teszi, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park természeti kincsei ne csak a vízről legyenek láthatók.

Kilométereket evezhetnek, hatalmas területeken lovagolhatnak a turisták anélkül hogy bárkivel is találkoznának. Ha elkészül a teljes kerékpárút, végigkerekezhetnek a Dráva töltésén a Balatontól Kaposváron, Barcson át egészen Drávaszabolcsig – fejezi be a jövő terveit ismertető Feigli Ferenc.

A város az elmúlt esztendőben megbízást adott termálkút fúrására. Az új kútból 57 fokos víz tört elő. Az első vizsgálatokat elvégezték, ezek szerint értékes ásványi anyagokat tartalmazó, akár gyógyvízként hasznosítható víz tört a felszínre. A víz gyógyászati hasznosítására tanulmánytervek készülnek.