A kettős évforduló alkalmából a Magyar-Madagaszkár Baráti Társaság konferenciát rendezett a közelmúltban Budapesten, amelyen több előadás méltatta az egyik legnagyobb magyar felfedező életútját. A társaság éppen azért jött létre csaknem egy évtizede, hogy ápolja a világhírű utazó emlékét.
Vajon mit jelent a mai embernek Benyovszky Móric kalandos élete?
- Mindenek előtt példakép lehet a fiatalok számára, hiszen felfedezései lázba hozták az akkori civilizált világot, s bár rövid ideig élt, mégis négy kontinensre jutott el kalandos körülmények között, sok veszélynek kitéve magát. Úgy utazgatott a földrészek között a tizennyolcadik században, mint ahogy tehetjük ma repülővel, de abban az időben ez igen veszélyes vállalkozásnak számított. Kamcsatkába még hadifogolyként került, onnan megszökve Japánon keresztül jutott Dél-Afrikán át Franciaországba – mondta G. Németh György, a társaság vezetője, aki hozzátette. – Benyovszky Móric azért emelkedett ki kortársai közül, mert nem elégedett meg a leírásokkal, életét kockáztatva személyesen akarta megismerni az egész világot. Kitartó, igazi hős, nagy hajós volt, aki nemcsak kalandorkodott, de tudományos munkát is végzett, mert amerre járt, feljegyezte többek között az állat- és növényvilágot is. Munkássága, tettei felhívják a ma emberének a figyelmet a történelemre és a földrajzra.
Járt Benyovszky nyomában Madagaszkáron?
- Természetesen, csodálatos ország, csodálatos emberekkel. Igazi turista paradicsom, érdemes felkeresni. Jó érzés volt tapasztalni, hogy a magyar grófra, a királyukra, még két évszázad távolából is mennyire szívesen emlékeznek. Igaz, ezért a Magyar-Madagaszkár Baráti Társaság igen sokat tett, még szobrot is állíttatott a felfedező emlékére.
G. Németh György elmondta még lapunknak, hogy a társaság a Kossuth Kiadóval közösen kiadta Benyovszky Móric emlékiratait francia és magyar nyelven.
