'

A térség központja, a „Bereg kapuja”-ként ismert Vásárosnamény a második legtöbb szálláshellyel büszkélkedhet Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. Bár az 1100 férőhely nagy részét, pontosan 763-at a kempingek, a turista- és ifjúsági szállók adják, azért találunk a városban 90 ágyat szállodában és 46-ot panzióban. Azoknak pedig, akik valami másra vágynak, felüdülést nyújthat a Tisza partján, cölöpökön álló 400 faház egyike.

Hatszázmilliós fürdőberuházás

Jóllehet, a város egyik ékessége a Tisza folyó, fürdőzési lehetőséget nem csak itt találhatunk: az Atlantika Vizividámpark három hektáron többféle csúszdával, termál- és hullámmedencével, éjszakai fürdőzéssel, sportpályákkal várja a pancsolni vágyókat. A tízezres lélekszámú település vezetői azonban Vásárosnaményt igazi fürdővárossá akarják varázsolni. Ennek érdekében az önkormányzat nemrégiben gyógy- és wellnessfürdő építésébe kezdett. A több mint 600 millió forintos beruházáshoz a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 250, a Miniszterelnöki Hivatal 66,8 millió forintos támogatást nyújtott. A megyében egyedülálló fürdőben a tervek szerint helyet kap majd egy termál-, egy úszó- és egy pancsolómedence, egy szaunablokk és természetesen egy gyógyászati rész is. A létesítmény névválasztása, a Szilva Gyógyfürdő nem véletlen, a komplexum ugyanis része lesz a Szatmár- Beregi Szilvaútnak.

A szilva nyomában

A közvetlenül az árvíz után, 2001 júliusában megalapított Szilvaút a borvidékeken már jól ismert borutak mintájára jött létre. Célja, hogy a tájegység legismertebb termékének, a szilvának a kultuszát növelje, egy adott útvonalon könnyen bejárható, válogatott és ellenőrzött „szolgáltatáscsokor” segítségével. Kiindulópontja a már előbb említett Vásárosnamény, ahonnan az ajánlott útvonal először Tákosra, a beregi keresztszemes hímzés hazájába vezet. A középkori eredetű kis falu egyik legfőbb látványossága az 1766-ban épült Mezítlábas Notre-Dame, a település temploma. Nevét az egyszerűségéről kapta: döngölt agyagpadló, vesszőből font, sárral tapasztott falak, zsindelytető.

Hasonlóan kedves és lenyűgöző templomot tucatnyit is találhatunk a környéken, de a Szilvaúton járva érdemes a névadó gyümölcshöz kapcsolódó látnivalókat is felkeresni. Penyige például a híres „nemtudom szilva” hazája. A furcsa fajtamegnevezés akkor ragadt a gyümölcsre, amikor az érdeklődők a szilva típusára vonatkozó kérdésre csak azt a választ kapták: nem tudom! A helyiek a penyigei szilvából kiváló befőtteket, lekvárokat és nem utolsósorban pálinkát tudnak készíteni, ezt büszkén be is mutatják az ország egyetlen lekvármúzeumában, a Lekváriumban.

Csónakos fejfák

Más formában ugyan, de Szatmárcsekén is a hagyomány és a kultúra fonódik szorosan össze. Itt található ugyanis az Európaszerte egyedülálló csónakos fejfás temető. A közel 600 darab, embermagasságú fejfa leginkább egy csónak orrára hasonlít, de egyesek emberi arcot, mások csónakban fekvő ember képét vélik felfedezni benne. Az eredetéről is kétféle elmélet létezik. Az egyik szerint ez a temetkezési forma ősi ugor eredetű, míg a másik szerint a csónakforma a térséget sújtó állandó árvizek miatt alakult ki.

Száz évig, név és bármiféle jelölés nélkül feküdt e temetőben hazánk egyik legnagyobb költője, Kölcsey Ferenc is. A hozzá nem illő bánásmódot végül 1938-ban a mátészalkai Kölcsey Társaság megelégelte, a költő földi maradványait exhumáltatta, majd azokat egy klasszicista stílusú márványkriptában helyezték végső nyugalomra.

'