Ugyanakkor tekintettel az ebbe a körbe tartozó tevékenységek magas élőmunka-igényére,
az Európa északi és nyugati térségei javára megmutatkozó munkavállalói jövedelmi
különbségek az árszínvonal alakulására erőteljes hatást gyakoroltak. Norvégia és Dánia
árszínvonala ezúttal is kiemelkedett, rajtuk kívül Svájc, Svédország, Írország és Finnország
árai számítottak különösen magasnak. Macedónia Albánia, és Bulgária árszínvonala nem
érte el az Európai Unió átlagának 50%-át.

Magyarország az

54%-os árszínvonalával Szerbiával együtt az 5–6. legolcsóbb országnak számított. Térségünk országaira Szlovénia, Horvátország és Ausztria kivételével az alacsony árszínvonal volt jellemző. Románia (50%) árszínvonala kissé alacsonyabb volt a magyarországinál, Szerbiáé (54%) megegyezett azzal, Csehországé (59%), Szlovákiáé (71%), Lengyelországé (77%), Szlovéniáé (87), Horvátországé (91%) és Ausztriáé (104%) meghaladta hazánkét. Az idegenforgalmi szempontból jelentős célországnak számító országok közül Törökország (79%), Spanyolország (95%), Görögország (96%) árszínvonala alatta maradt az uniós átlagnak, Olaszországé (107%) árszínvonala kismértékben magasabb volt annál.

A legalacsonyabb árszínvonalú országok

közé került Magyarország a háztartási gépek és készülékek (3–5.), a ruházat és lábbeli (5.), a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás (5–6.), a szeszes italok és dohányáruk (8.), az élelmiszerek és alkoholmentes italok (11–13.), valamint a bútorok, lakberendezési cikkek és lakástextíliák (12–13.) kiadási csoportok területén. A középső harmadba tartozott a magyar árszínvonal a közlekedési eszközök (15.), a villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok (15–16.), a közlekedési és szállítási szolgáltatások (15–16.), a háztartási elektronikai cikkek (15–17.), illetve a távközlési és postai szolgáltatások (25.) kiadási csoportokban. Az országok legdrágább harmadába egyetlen kiadási csoport esetében sem került 2010-ben Magyarország.