A Bánságban hét nemzetiség élt egymás mellett békében több évszázadon keresztül, a második világháború után azonban megkezdődött a lakosság kivándorlása, mely a rendszerváltás után még inkább felgyorsult. Így a huszonegyedik századra a falvak elnéptelenedtek, az új betelepültek a régi idők építészeti és tárgyi emlékeivel, kultúrájával nem tudtak azonosulni; így az épületek gyors romlásnak indultak.

Bizonyos falvak teljesen elnéptelenedtek, és olyan település is akad, ahol egyetlen idős bácsi maradt a korábbi 4000-4500 lelkes sváb nemzetiségből. Az újonnan beköltözők nem törődtek a templomokkal, kápolnákkal: a fapadokat és berendezési tárgyakat eltüzelték, a beomlott falakat elhordták építési anyagnak. Temesbabsán a templom megmaradt falai között a helyi juhász tartja birkáit, az egyik sváb parasztbarokk ház utca felőli szobáját pedig istállóként használják.

Ezeket az épületeket, a Bánság jelenlegi állapotát örökítette meg közel 150 ezer fotón Czank Gábor katolikus plébános. 2004 óta járta a falvakat és az utolsó előtti pillanatban fényképezte le az eltűnőben lévő sváb és magyar településeket, a megmaradt templomokat, temetőket, népviseleteket, imakönyveket. A friss felvételek mellett archív fotókon keresztül ismerhetik meg az érdeklődők a világháború előtti Bánság életét.

„Ennyien maradtunk…” - Szakrális emlékek a Bánságban címmel nyílik kiállítás a fotóanyagból szeptember 23-án, pénteken 16 órakor a Móra Ferenc Múzeumban, a Szakrális Hét és a Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozat részeként. A tárlat 2011. október 31-ig látható.