Húsz év után először szervezett magyarországi sajtótájékoztatót, majd tanulmányutat a közelmúltban a Belgrádi Idegenforgalmi Hivatal. A rövid kirándulás éppcsak arra volt elég, hogy belássuk, Belgrád valóban kellemes hely, amely ideális célpontja lehet egy hétvégi városlátogatásnak, de útba ejthető egy mediterrán nyaralás előtt vagy után, sőt akár egy vajdasági körutazás egyik állomása is lehet a város.
Mivel nem sok szakmabeli járt ezen a környéken az utóbbi egymásfél évtizedben, érdemes leírni, hogy lehet manapság megközelíteni Belgrádot. Közúton autópálya, illetve gyorsforgalmi út vezet Szabadkától egészen Belgrádig, amelynek használatáért egy személyautónak ezer forintnál valamivel kevesebbet kell fizetnie oda-, illetve visszaútban. Mivel a hírek szerint az őszre elkészül az M5-ös új szakasza Szegedig, tavaszra pedig átadják a Röszkéig tartó utolsó szakaszt is, akkor a mostani ötórás menetidő akár négyre is rövidülhet.
Hiányzik viszont a légi összeköttetés a két nagyváros között, bár arról is hallani, hogy a Malév újraindítja belgrádi járatát. Elvileg a Dunán hajóval is megközelíthető lenne Budapestről Belgrád, de jelenleg nem közlekedik menetrend szerinti járat a két város között. Néhány svájci, német és francia luxushajó azonban már Belgrád kikötőit is érinti. Tavaly 50 ezer turista utazott Belgrádba két nemzetközi vízi úton, a Dunán és a Száván. A meglevő kikötők mellé az Ada Ciganliján (Cigány- sziget) jelenleg 670 férőhelyes marina épül.
Szórakozunk?
Belgrád legfőbb erénye, hogy a magyar pénztárca számára is megfizethető, a színvonal pedig megfelel az itthon megszokottnak. A sétálóutcán, a Duna- és a Száva-parton és a csendes mellékutcában egymást érik a kávézók, éttermek, ahol kedélyes a kiszolgálás, finomak és bőségesek az ételek. Egy Duna-parti vendéglőben vagy a Skadarlija nevű bohémnegyedben háromezer forintból többfogásos ebédet vagy vacsorát lehet enni borral és kávéval. Belgrádban kétezer éttermet tartanak nyilván, ezek közül 150 hajón működik. Szilveszterkor csak Szlovéniából 25 ezer fiatal ünnepelte itt az újévet.
Belgrád elsősorban a fiataloknak tartogat meglepetéseket a zenei élet fejlettsége miatt. Míg Budapesten egy neves külföldi előadó fellépésére a jegyek legalább 6-8 ezer forintban kerülnek, addig Belgrádban az 1000 dináros (3200 forint) jegyár tekinthető általánosnak.
A szórakozás mellett a sport is a helyiek kedvelt időtöltései közé tartozik. A tavaly elkészült 20 ezer férőhelyes Belgrád Aréna közel 40 ezer négyzetméteres területével a legmagasabb színvonalú sportlétesítmények egyike. Az idén ősszel itt rendezik meg a Röplapba és a Kosárlabda Európa-bajnokságot. Belgrád tengerét, az Ada Ciganlija közepén húzódó tavat nyaranta ellepik a fürdőzők, vízisíelők, az 5,5 kilométer hoszszú strand környékén hatvan különböző sportpálya várja a sportolni vágyókat. Ilyenkor naponta 400 ezer ember látogat ki a szigetre.
Zimonytól Nándorfehérvárig
A magyar turisták számára külön vonzerőt jelenthet a Belgrád tőszomszédságában, a Száva túlpartján, a karlócai békekötéstől (1699) a történelmi Magyarország határán fekvő Zimony (Zemun). A millennium ezeréves évfordulójának tiszteletére emelt emlékmű még a belgrádi várból is látható. Jelenleg nem lehet felmenni a toronyba, mert felújítják az életveszélyes építményt.
A Száva túlpartján álló belgrádi vár, a Kalemegdán története is számos ponton kapcsolódik a magyar történelemhez. A középkorban 200 évig magyar kézen is volt, de számunkra Hunyadinak a török felett 1456-ban aratott győzelme miatt a legfontosabb, amelynek emlékére azóta is minden délben megszólalnak templomainkban a harangok. Belgrád legszebb török kori műemléke, Denad Ali pasa türbéje is a várban található. A város látnivalói közé tartozik még Milica fejedelemaszszony háza, az 1848-ban épült székesegyház és az „?” nevű kávéház.
Madlena asszony színháza
A színvonalas szálláshelyek terén van még hová fejlődnie a városnak. A szűkös kapacitások miatt az árak a szolgáltatások színvonalához képest magasak, így érdemes időben lefoglalni a szállodát. A városban jelenleg 38 szálloda működik, 6300 ágyas kapacitással. A hátizsákos turisták számára megnyitják nyaranta az egyetemi kollégiumokat is, ahol akár kétezer főt is el tudnak helyezni. Különösen luxusszállodából akad kevés Belgrádban: az Intercontinental és a Hyatt mellett csupán egyetlen ötcsillagos szállodát, az Alexander Palace-t tartják nyilván, és a négycsillagosok köre is csupán hat hotelre korlátozódik. Jelenleg két luxusszálloda épül: egy Hilton és egy Holiday Inn.
Az 1977-ben épült Száva Centar kongresszusi központ viszont Európa legnagyobb ilyen jellegű létesítményei közé tartozik. A 7000 férőhelyes központ 106 ezer négyzetméteres területén 14 rendezvényterem, összesen 3300 m2 fedett kiállítási terület, illetve 29 000 m2 szabadtéri kiállítói terület található. Idén májusban az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) közgyűlését itt rendezték meg. Áprilisban nyílt meg Zimonyban Szerbia legújabb színháza és operaháza, az edénykészletéből meggazdagodott Zepter család asszonyáról, Madlenáról Madlenianumnak keresztelt létesítmény. A régi zimonyi színházat 30 évre kapta üzemeltetésre a vállalkozó, aki 12,5 millió eurót költött az épület felújítására. Szinetár Miklós itt rendezi hamarosan Mozart Cosi fan tutte című operáját.
Látogatóban a trónörökösnél
Nyolcvan éven át csak a kiválasztottak juthattak be a Karagyorgyevicseknek a belgrádi Rózsadombon, a Dedinjén álló két palotájába, amelyek egyikében a turista akár még a szerb trónörökössel, Karagyorgyevics Sándorral is találkozhat. Ez nem vicc, a Londonban nevelkedett, ősei nyelvén meglehetősen hibásan beszélő trónörökös és második felesége, Katarina görög hercegnő néhány éve hazaköltözött, hogy humanitárius munkával és külföldi kapcsolataik révén segítse az országot. A belvárosból 300 dinárért különbusz viszi fel az érdeklődőket a palotába, ahol olyan érdekességeket láthatnak, mint egy 64 személyes étkezőasztal, XV. Lajos korabeli porcelán étkészletek, az egykori legendás 50 ezer kötetes könyvtár maradványai, vagy az 1918-ban emigrált oroszok által kifestett, egy korabeli borospincéből átalakított magánmozi, amely az első volt a Balkánon.