A válaszadók között volt Csomós Miklós, az oktatási és kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes, dr. Nemes Andrea, a Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikai főosztály-vezetője, dr. Pető György, a Fővárosi Közterület-felügyelet igazgatója, Vitézy Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, valamint Molnár József, a BTSZK Nonprofit Kft. (Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ) ügyvezető igazgatója.
Dr. Erdei János, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke gondolatébresztőjében az aktuális helyzetről és a szövetség megoldási javaslatairól szólt. Budapest fontosságát taglalva kiemelte, hogy minden ötödik szálloda Budapesten található és az ötcsillagos házak 70 százaléka is a fővárosban működik. A teljes bevétel 52, míg a külföldiek költésének 73 százaléka képződik Budapesten. 41 várossal összevetve, a foglaltság tekintetében Budapest a 20. azonban átlagár és rev/par alapján az utolsó helyet foglalja el. A hátrány elsősorban a november/december/január/februári időszakban képződik, elsősorban a MICE utazók hiánya miatt. További probléma a belföldi vendégek csekély száma, akik a budapesti kereskedelmi szálláshelyeken csak 11%-ban vannak jelen. Az idei első négy hónap, különösen az április bizakodásra ad okot, s a tendencia folytatásáért az elnök a szolgáltatások minőségének javítását, a rendezvények támogatását, a vendégfogadás kultúrájának emelését és az együttműködés fontosságát emelte ki.
Molnár József a hivatásturizmus fejlesztésével kapcsolatban elmondta, hogy tervben van egy Budapest Rendezvény kártya bevezetése, mely a Budapest kártyához hasonló kedvezmények mellett az adott eseménnyel kapcsolatban is kínál majd szolgáltatásokat. Megerősítette, hogy Budapestnek egységes turisztikai képre van szüksége, a kerületek önállósodása ilyen értelemben nem járható út, hiszen a turista nem az egyes kerületekért jön a fővárosba. Az együttműködést közszolgáltatási szerződés keretében is el tudja képzelni.
Csomós Miklós az attrakciófejlesztéssel kapcsolatban kifejtette, hogy a kevés forrás és az adósság miatt “meghökkentő” látványosságokat a főváros a közeljövőben nem tud finanszírozni, bár a dunai gyalogoshíd továbbra is napirenden van, de fővárosi pénzből nem fog megvalósulni.
Vitézy Zsófia, a szállodákkal való együttműködésre vonatkozó kérdésre elmondta, hogy ezután a kiegészítő rendezvényekre is hangsúlyt szeretnének fektetni. Például a tavaszi fesztivál alkalmával el tudná képzelni, hogy fiatal művészek szállodákban, éttermekben tartanának koncerteket, ezáltal is Budapest fesztiválváros jellegét erősítve. Aláhúzta, hogy a neves művészek leszerződéséhez legalább két évre előre szükséges lenne a rendezvények pontos dátumának a meghatározása.
A 200 éves Városligettel kapcsolatban a meghívottak kiemelték, hogy a liget stratégiáról széleskörű egyeztetés kezdődött. Pető György szerint a múltban sokszor nem is a forrás, hanem az akarat hiányzott (illemhelyek rendberakása). Itt kapcsolódott be Persányi Miklós, az állatkert igazgatója a beszélgetésbe, aki a Liget Köztársaság Egyesület céljairól számolt be. Egy elegáns városligetet képzelnek el, amely méltó ahhoz a hatalmas látogatottsághoz, melyet az ott lévő intézmények kivívtak maguknak. Az állatkert és a Széchenyi fürdő a régióban a top attrakciók között van, ugyanakkor a liget eddig nem volt egységes termékként kezelve. A buszok parkolása a résztvevők ígérete szerint a Hősök terén még a nyáron megoldódik.
