Nagy port vert fel 2006 augusztusában, amikor Lukas Grunwald, a német DN-Systems biztonsági tanácsadója bejelentette: klónozni tudja az addig hamisíthatatlannak hitt biometrikus útlevelet. „Az igazság az, hogy a németek is csak lemásolni tudták az útlevelet, hamisítani nem. Ez nem nagyon meglepő: amit ember hoz lére, azt hamisítani is lehet. Annyit tehetünk, hogy olyan okmányokat készítünk, amely a jelenkor szintjén a lehető legjobban megakadályozza a hamisításokat, az ellenőrzésre jogosult hatóság számára pedig megkönnyíti a csalások leleplezését” – magyarázza az esetet Pongrácz Tamás, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) főosztályvezetője. Tény, hogy Magyarországon a biztonsági előírások megfelelőnek bizonyultak; nálunk eddig nem bukkant fel hamisított biometrikus útlevél. Pedig 2008. március 4-én már 11,5 százalékos volt az arányuk az összes útlevél között. Ekkor 4 876 802 útlevél volt használatban, és közülük 564 497 volt biometrikus. Könnyű megismerni őket: ezek a burgundi vörös színűek, amelyeket 2006 szeptembere után állítottak ki. A chip a hátlapjukba van építve, és erős fényű lámpával megvilágítva – kis fekete foltként – látható. Egyelőre azok az adatok vannak bennük, amelyek az útlevélben is olvashatók, az EU határozata szerint 2009 júliusától pedig kódsorozat formájában tartalmazzák majd a tulajdonos ujjlenyomatát is. A régebbi, kék színű útlevelet sem hamisították sokszor – évente 100–150 hamisítvánnyal találkoztak a hatóság emberei.

Azonosítás biológiai ismérvek alapján

A biometrikus a ma létező legfejlettebb azonosítási módszer. Organikus lényként kezeli az okmány tulajdonosát, akit biológiai ismérvek – jelenleg az ujjlenyomata – alapján egyértelműen elkülönít a többiektől. Bár lehet olyan véleményeket olvasni az interneten, hogy az ujjlenyomat főleg gyerekeknél és öregeknél nem alkalmas az egyértelmű azonosításhoz, Pongrácz Tamás szerint ez nem így van. Annak az esélye, hogy hiba csúszik az azonosításba, egy a hatvanmilliárdhoz. Vita legfeljebb abban van, mikor alakul ki az egyénre jellemző mintázat: az egyik felfogás szerint már az anyaméhben, a másik szerint pedig a gyerekek hatéves koráig. Éppen ez az a kérdés, amelyben az EUnak is állást kell foglalnia várhatóan még idén nyárig, hogy a tagországok tudják, pontosan mire kell felkészülniük.

Az ujjlenyomaton kívül egyéb biológiai ismérvek alapján is lehet azonosítani az embereket. Ilyen az írisz és a DNS-kód. Ezekkel szemben azonban komoly adatvédelmi aggályok merültek fel. Az azonosításra tökéletesen alkalmasak ugyan, sőt az a baj velük, hogy a szükségesnél jóval több információt tartalmaznak, például az illető egészségéről. Ezek alkalmazására van példa: állítólag a Brit Nemzetközösségen belüli utazásoknál aki kéri, az iratai megvizsgálása helyett választhat rövidebb utat is: ha az ujjlenyomata és írisze azonosítását kéri, ezen a módon is azonosíthatják. Mivel azonban az adatvédelmi problémára egyelőre nincs megoldás, a közeljövőben ezek bevezetésére nem kell számítani.

Azzal nem lehet vitatkozni, hogy a biometrikus útlevél kiválóan alkalmas az egyén azonosítására, és nehezen hamisítható, de az is tény, hogy nem olcsó mulatság. A felkészülés eddigi költsége 11 milliárd forint körül van. És ez még nem a vége: ha az ujjlenyomat is bekerül a chipbe, minden okmányirodába és minden külképviseletre kell legalább egy (vagy inkább több), ujjlenyomat azonosítására alkalmas, megfelelő szoftverekkel felszerelt leolvasó, ami minimum 500 szerkezetet jelent. A beszerzés költségeiről annyit lehet tudni, hogy a várható áremelkedések ellenére sem éri el a korábbi 11 milliárd forintot. A többi részlet szigorúan titkos. Hiába tartozna a megvalósítás a közbeszerzési törvény hatály alá, ha a Parlament nemzetbiztonsági bizottsága megadja az engedélyt, akkor a minősített, titkos beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet szabályai szerint kell eljárni.

Uniós döntések

A számok ismeretében felvetődik a kérdés, miért volt Magyarországnak égető szüksége a biometrikus útlevelek bevezetésére, ha a hamisítások aránya régebben sem volt túl nagy, és az azonosításokkal sem voltak különösebb problémák. A kérdésre mindenki olyan választ adhat, amilyet akar; a lényeg az, hogy Magyarországnak nem volt választási lehetősége: így döntött az Európai Unió. Amikor 2004-ben csatlakoztunk az EU-hoz, vállaltuk az uniós normák betartását, egyebek mellett azt is, hogy az előírásoknak megfelelő ütemezésben vezetjük be a biometrikus útlevelet. Ennek első lépése volt a chippel ellátott, az egész unióban egységesen burgundi vörös színű okmányok bevezetése 2006-an, a második pedig az lesz, amikor – 2009 júliusától – már az ujjlenyomatok is benne lesznek a chipben. Ezután legfeljebb azt lehet megkérdezni, az EU döntése a biometrikus útlevelek bevezetéséről mennyire született valós igények alapján és mennyire az USA nyomására, amely a 2001. szeptember 11-i merénylet után a korábbinál is komolyabban vette a biztonsági előírásokat. Pongrácz Tamás azt mondja, az előbbiről van szó. Az EU-ban (pontosabban elődjében, az Európai Gazdasági Közösségben) már a nyolcvanas években téma volt, hogyan lehetne az útleveleket biztonságosabbá tenni. (Érdekes, szó volt arról, hogy az útlevélben szerepeljen a magasság; majdnem ez az egyetlen olyan adatunk, amelyet nem tudunk „hazudni”.) Az viszont kétségtelen, hogy a szeptember 11-i merénylet meggyorsította a folyamatot.

Top secret

A rendszer nagyjából úgy fog működni, mint eddig. Az útlevélkérő bemegy az okmányirodába, ahol az eddigieken túl – digitális fotó készítése, saját kezű aláírás – ujjlenyomatot is vesznek tőle. Remélhetőleg erre lehetőség lesz az okmányirodában is. „Erre törekszünk, de a technika még módosíthatja elképzeléseinket” – mondja Pongrácz Tamás. Alaphelyzetben egy-egy ujjlenyomat kell mindkét kéz azonos ujjáról, elsődlegesen a jobb és bal kéz mutatóujjáról. Ha erre nincs lehetőség, a két középső ujj jön, utána a két gyűrűs- majd a két hüvelykujj. Maga az ügyintézés remélhetőleg csak néhány perccel fog tovább tartani az eddiginél. Az adatok néhány másodperc múlva megérkeznek a KEKKH központi számítógépére. Az adatokat összevetik azokkal az adatokkal, amelyek a lakcímnyilvántartóban szerepelnek, és ellenőrzik, a bűnügyi nyilvántartás szerint a kérelmező nincs-e korlátozva a külföldi utazásban. Ha minden rendben, az adatokat feltöltik a chipbe, és az utolsó ellenőrzés után a KEKKK-ban kiállítják az útlevelet. A biankó útlevelet a Pénzjegynyomdában készítik. A folyamat szigorúan titkos: a KEKKH legmagasabb rangú vezetői sem mehetnek be például a hivatal épületében abba a helyiségbe, ahol a biankó okmányokat tárolják. A chipet az adatok megsértése nélkül a hivatal sem tudja feltörni. A folyamatot – beleértve a biztonsági elemeket is – az EU lépésről lépésre szabályozta.

Év végére nem kell vízum az USA-ba?

A Bush-kormány még négyéves mandátumának lejárta előtt szeretné, hogy számos szövetségese – köztük Magyarország is – bekerülhessen a vízummentes programba – mondta Juhász Attila, a Külügyminisztérium szóvivői irodájának munkatársa. Ehhez az USA-nak ki kell építenie nálunk az elektronikus beutazási engedélyezési (ETA) és a külföldiek kilépését ellenőrző rendszert; Magyarországnak együtt kell működnie az USA-val a terrorizmus elleni harcban, azaz át kell adnia az ellopott és az elveszett magyar útleveleket, és azon személyek adatait, akik veszélyt jelenthetnek az USA biztonságra; vissza kell fogadnia az USA-ból kitoloncolt magyar állampolgárokat; együtt kell működnie az USA-val az útlevelek biztonságának erősítésében a repülőtéri biztonság és a légi marsallok terén. Ha Magyarország ezeket teljesíti, az amerikai kormány nem fogja megkövetelni, hogy az elutasított vízumkérelmek aránya három százalék alatt legyen, de csak akkor, ha azok aránya a legközelebbi amerikai pénzügyi év befejezéskor, azaz 2008. szeptember 30-án nem haladja meg a tíz százalékot. Április végén intenzív tárgyalásokat folytattak a magyar vízummentesség ügyében; az egyeztetések várhatóan május végén lezárulnak, amelyek alapján a Külügyminisztérium törvényjavaslatot nyújt be a parlamentnek. Ha ezt június 15-ig elfogadják, akkor tartható lenne, hogy hazánk legkésőbb a jövő év elején csatlakozzon a fent említett vízummentességi programhoz.