A felkerülésnek az a módja, hogy a szolgáltató egyik korábbi ügyfele panasszal fordul a területileg illetékes békéltető testülethez. Ez megpróbálja kibékíteni a feleket; ha ez nem megy, határozatot hoz arról, ki a hibás. A békéltető testület tagjainak száma tíz és harminc között van, a tagok felét a gazdasági kamarák delegálják, a másik felét pedig a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek. Annak, hogy valakit jelöljenek tagnak, az a feltétele, hogy felsőfokú végzettsége legyen, és rendelkezzen a szakmájában legalább két év gyakorlattal. A háromtagú eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fogyasztó, másik tagját pedig az eljárással érintett gazdálkodó szervezet jelöli ki a testületi tagok listájáról. Ez a két tag jelöli ki az eljáró tanács elnökét.

Megalapozott fogyasztói panasz esetén az eljáró tanács ajánlást tesz. Ha az eljárással érintett gazdálkodó szervezet az ajánlásnak nem tesz eleget, a fogyasztónak erről értesítenie kell a testületet. Ez az értesítést továbbküldi a fogyasztóvédelmi hatóságnak és a békéltető testületet működtető kamarának, amely jogosult a panaszt és az eljárás eredményét publikálni. Ha pedig az ajánlásban foglaltak a fogyasztók széles körét érintik, a fogyasztóvédelmi hatóság köteles a történteket nyilvánosságra hozni. A FEOSZ együttműködési megállapodást kötött a fogyasztóvédelmi hatósággal, így jogosult nyilvánosságra hozni a nem teljesített békéltető eljárásokat. Ha a békéltető testületi határozatok alapjául szolgáló ügyben született bírósági ítélet nem marasztalja el a gazdálkodó szervezetet, leveszik a listáról. „Az elmúlt két évben, amióta a feketelista létezik, volt példa arra, hogy levettünk céget a listáról, illetve közzétettük a bírósági ítéletet is” – mondta Krajcsik Szilvia, a FEOSZ jogásza.

A feketelistán szereplő cégek kifogásolták azt is, hogy a különböző régiós békéltető testületi határozatok nem azonos formátumban jelentek meg a listán. A Bács-Kiskun megyei listához például el sem lehet jutni, mert azt kapjuk, hogy „a weblap nem található”, a Hajdú– Bihar megyei a Regionális Közigazgatási Hivatal honlapjára mutat, a Győr–Sopron megyei linkre kattintva pedig egy üres lap jön fel. A Heves megyei listán egyetlen cég szerepel, annak ügyével és a határozattal viszont részletesen meg lehet ismerkedni. A Fejér, a Nógrád és a Zala megyei testület röviden ismerteti határozatát. A budapesti cégeknek a nevük van megemlítve, amelyre kattintva elolvasható a határozat teljes szövege is. Valószínűleg nem főbenjáró bűnökről van szó – erre következtethetünk legalábbis abból, hogy azokban az ügyekben, melyekben részletesen ismertették a határozatot, az esetek többségében tíz-egynéhány ezer forintos kártérítést ítélek meg a károsultaknak, a néhány százezer forintos kártérítés már ritkaságnak számított. „Az együttműködési határozat alapján hozzuk nyilvánosságra a határozatokat. Arról, hogy ez milyen formában történjék, a jogszabály nem rendelkezik” – mondta Krajcsik.

Június elején módosították az erre vonatkozó jogszabályt. Szeptembertől két lista lesz: az egyiken az ajánlást nem teljesítő cégek szerepelnek, a másikon pedig azok a cégek, amelyek nem működtek együtt a békéltető testülettel, azaz nem mentek el a tárgyalásra, vagy nem nyújtották be a kért iratokat. Ez a változás azonban – bár nyilván javulás – nem írja felül teljesen a képet. A FEOSZ feketelistája továbbra is bosszantja a cégeket. Lényegében bosszantásról van szó, mert a forgalmukban semmiféle módon nem érzékelhető az, hogy felkerültek a listára. Valamennyire érthető ez a Malévval kapcsolatban. „Évi 3 milliós utasforgalmunk mellett elenyésző a panaszosok száma. A FEOSZ listáján két eset szerepel, ugyanakkor törekszünk arra, hogy egyetlen ilyen se legyen” – mondta Németh Krisztina, a Malév kommunikációs igazgatója. A fogyasztóvédelemről szóló törvény júniusi módosításának kedvező és kedvezőtlen hatásai is lesznek a gazdálkodókra. Kifejezetten hátrányosnak tartják például azt, hogy nem korlátozott a listán történő közzététel időtartama; a Malév szerint méltányos lenne valamiféle „elévülési idő” alkalmazása, amelynek eseménytelen eltelte után a cégek megszabadulnának a „megbélyegzett” státusztól. Pillanatnyilag ugyanis a Malév szerint is az a helyzet, hogy felkerülni a listára viszonylag könnyű, lekerüli viszont gyakorlatilag lehetetlen.

A kisebb cégeknél sem érezni egyébként komoly hatását a feketelista létezésének. „Nem tudunk ilyen ügyekkel foglalkozni. Nem azért fizetem az alkalmazottaimat, hogy ilyesmivel töltsék az idejüket, és az én időm is drágább ennél. De volt már olyan ügyünk, amelyben egyezségre tudtunk jutni” – mondta Urbantsok Gábor, a szintén a listán szereplő Unitravel ügyvezető igazgatója.