A július–augusztusban a világ pénzügyi piacait ért sokk eléggé megviselte a befektetőket. De mint az ilyenkor lenni szokott, bizonyos piacok nyertesként kerültek ki a helyzetből. Elsősorban az évek óta leglátványosabb hozamot ígérő kínai és ennek árnyékában az indiai részvénypiac lett egyértelmű nyertes, 20–30%-os növekedést produkálva. Szintén komoly erősödést mutatott fel a dél-afrikai rand és a török líra is. A vesztesek a japán részvénypiac és a világ különböző tőzsdéin kereskedő összes pénzügyi vállalat részvényei voltak. A kelet-európai devizák szintén erősödni tudtak, bár itt is vannak gyengébben szereplő devizák. Régiónk devizái közül az egyértelmű nyertes a lengyel zloty, a cseh és a szlovák korona volt. Ezek a devizák korábban vagy nagyon csendes vagy épp a régió többi devizájával ellentétes árfolyammozgást mutattak. Az euró–zloty devizapár hónapok óta szűk, 3,75–3,80-as sávban mozgott, de az október közepén beindult komoly erősödésnek köszönhetően egészen 3,67-ig zuhant, és az év végéig további zlotyerősödés várható.

A cseh korona sokáig a régió legfurcsább devizája volt. A befektetők és főleg a spekulánsok a koronát használták fel egyéb (HUF, SKK, PLN) kitettségük finanszírozásához. A cseh deviza kamatai eurószint alatt voltak, azaz aki cseh korona eladásából forintot vásárolt, az kicsivel több kamatkülönbséget tudott zsebre vágni, mintha klasszikusan euróeladásból vette volna a magyar devizát. Ez a folyamat a cseh központi bank kamatemelésének és jövőbeni további kamatemelésének köszönhetően megfordulni látszik. Ennek megfelelően az euró–cseh korona a 28,00- as árfolyamszintet elhagyva október második felében 27,30-ig erősödött. Az év végéig egy esetleges további cseh kamatemelésnek köszönhetően további koronaerősödés várható. A közép-európai devizák közül legkevésbé a forint tudott erősödni. Az előző hónapban jósolt 250–255-ös árfolyamsávban maradt ugyan, de ha összehasonlítjuk az előzőekben említett egyéb devizákkal, bizony a magyar devizát vesztesnek is értékelhetjük. Amíg régiós társaink 3–5%-ot tudtak erősödni, a forint csak 2% körüli erősödést tudott elérni. Ennek okai továbbra is a szeptemberben leírtak. A gazdasági növekedés többéves mélypontra jutott, hiába volt ez előre jelezhető, mértéke alulmúlta az elemzői várakozásokat (1,5% szemben a 2–2,5%-os számmal). A Gyurcsány-csomag okozta inflációs sokk is lassabban múlik, mint azt előre jelezték, elhúzódik a havi infláció esése, a nyár végére már élesen 8% alatti fogyasztóiár- növekedést várt a piac, ez késett, és az esés sem lett 6%, hanem 6,4% körül alakult. Ezt az adatot még érheti negatív meglepetés is, hiszen az európai szintű élelmiszeráremelkedés hatása nem ismert. Az infláció alakulásának azért van jelentősége, mert a magyar állampapírba fektetők azt lesik, mikor tud újra és tendenciózusan kamatot csökkenteni a nemzeti bank. Amint az MNB elkezdi csökkenteni a forint alapkamatát, a külföldi befektetők nagyobb kedvvel fogják venni az államkötvényeket, és ez erősítheti a forintot. Szeptember 25-én a Jegybank csökkentette a forint alapkamatát, de a következő havi inflációs számok még mindig meglehetős bizonytalanságot hordoznak. A szeptemberi kamatvágás legfőbb oka nem is elsősorban a magyar infláció alakulása volt, hanem hogy az amerikai jegybank agresszív, 50 bázispontos kamatcsökkentésről döntött. Ennek oka pedig egyértelműen a nyári másodlagos jelzálog-hitelezés okozta likviditási és hitelválság volt. A FED ezzel a döntéssel kívánta enyhíteni az Amerikában és így a világban is fellépő likviditási válságot. A döntés rövid távú hatásait már ismerjük. A pénzügyi és tőkepiacok a már említett egy-két szektort kivéve kiheverték a válságot.

 A következő hetekben kiderül, az Európai Központi Bank és a Bank of England követi-e az amerikai jegybankot, és ha igen, milyen mértékben. Ez jelentősen fogja befolyásolni az MNB döntését is. A szeptemberi előrejelzésben említett forintárfolyamsáv-eltörlési teória továbbra is fennáll, de ennek valószínűsége kisebb. Fontosnak tartjuk ezt megemlíteni, mert egy esetleges MNB–Kormány közös lépés komolyan befolyásolná a forint euróhoz és a többi devizákhoz viszonyított árfolyamát. Nézetünk szerint ez a lépés szinte azonnali forinterősödést eredményezne, amelynek mértékét nehéz megjósolni, de 5% körülire tehetjük. Addig is, amíg a forint a számára előírt 282,36 EUR/HUF ± 15%-os árfolyamsávban mozoghat, a következő hónapban 248–253 közötti szinten prognosztizáljuk. 248 alatt a 245-ös szint mutat ellenállást, míg 253 felett 255 a következő kritikus szint.