Szükséges lenne minden érintett fél bevonására a cafeteria rendszer megfelelő átalakításához, a SZÉP Kártya rendszerének működőképessé tételéhez. Ennek egyik legfontosabb eleme a SZÉP Kártya piacának megnyitása lenne a cafeteria piac jelenlegi szereplői számára is. Mindezt azért, hogy a SZÉP ne csupán szép, de okos is legyen.
A Parlament elé beterjesztett, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tervezet szerint a vendéglátásban elkölthető melegétel juttatást nem lehet papír alapon biztosítani, csak SZÉP Kártyán keresztül 2012. január 1-je után. A kártya kibocsátására mindössze néhány bank jogosult. A fogyasztásra kész élelmiszer vásárlására használható hideg utalvány havonta maximálisan 5.000 Ft értékben lesz adható, a jelenlegi 18.000 Ft helyett.

Jelenlévő kihívások, potenciális veszélyek a SZÉP Kártyára, melyek erőteljesen visszahatnak az étkezési jegy kibocsájtók mellett a vendéglátóiparra, a 2.500.000 melegétel utalványt eddig igénylő munkavállalókra és munkáltatókra, összességében pedig a nemzetgazdaságra:

1. Bizonytalanság. Jelenleg sem a munkaadók, sem pedig a munkavállalók nem tudják bizonyosan, hogy néhány hét múlva, 2012 januárjától pontosan milyen összegben, milyen juttatásokat, milyen adózással, mely szolgáltatóktól, milyen platformon/formátumban vehetnek igénybe.

2. Embrionális állapot. Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) tagcégei jelenleg 100.000 ügyfél, 2.500.000 munkavállaló és 40.000 beváltóhely közti kapcsolat napi szintű megteremtésével járulnak hozzá az utalványpiac biztonságos és sikeres működéséhez. Kétséges, hogy a 2012 januárjától a SZÉP Kártya át tudja-e venni az étkezési utalvány szerepét, hiszen a SZÉP Kártya legnagyobb és legelső kibocsátója is csak mintegy 200 ügyféllel, és 1.500 beváltóhellyel tudott eddig szerződni, és még a 3.000 darabot sem éri el a munkavállalók számára kibocsátott kártyák száma.

3. Korlátozott használhatóság. Magyarországon európai viszonylatban is alacsony a kártyaleolvasó terminálok elterjedtsége, főként a fővároson kívül, illetve az éttermi szektorban. Mindez már önmagában súlyos problémákat vet fel: társadalmi egyenlőtlenséget főváros és vidék viszonylatában, a támogatni kívánt vendéglátóipar és KKV szektor pedig a szándékokkal ellentétben jelentős bevételektől esik el.

Hogyan lehet működőképes a SZÉP Kártya?

1. Átmenet biztosítása. Nemzetközi szinten az elektronikus kártya alapú cafeteria piac nagysága 40% az utalvány alapúval szemben. 2012 januárjától a SZÉP Kártya meleg étkezési szolgáltatása mellett szükséges egy olyan papír alapú, célzottan és kizárólag melegkonyhás vendéglátóhelyeken és munkahelyi étkezdékben felhasználható utalvány bevezetése, mely 12.500 forint/hó kedvezményes adózású értékig, 2 éves átmeneti időszakra megfelelően biztosítaná a melegétel juttatáshoz való diszkriminációmentes hozzáférést, amíg a kártyaelfogadó terminálok infrastruktúrája megfelelően kiépül.

2. A SZÉP Kártya kibocsátói piac megnyitása. Cafeteria rendszerek sikeres működtetéséhez arra specializálódott, tapasztalattal rendelkező szolgáltatókra van szükség. Amennyiben a piac egyéb, jelenleg is aktív szereplői beléphetnek a SZÉP kártya kibocsátók közé, akkor nagymértékben felgyorsulhatna a SZÉP kártya elterjedése, hiszen ezek a vállalatok jelentős piaci ismerettel és gyakorlattal rendelkeznek a béren kívüli juttatások területén, és kiemelten tudnának erőforrásokat mozgósítani erre a feladatra.

Ha más mondja, azt nem tűröm el?
Jelenleg az utalványozói piac szereplői profit-orientált cégek. Vajon ezért már kötelező elutasítani a tapasztalatukat? Elképzelhető, hogy a kormányzat ne vegyen tudomást arról, hogy a tervezett átalakítás százezreket fog negatívan érinteni Magyarországon kizárólag azért, mert a jelenlegi struktúra ezen szereplők üzleti érdekeit is szolgálja? Indokolt egy jól működő, a teljes társadalom érdekeit szolgáló modell megszűntetése, csak mert a működtetői a tevékenységükért cserébe profitra tesznek szert? Számos ágazat ezt a struktúrát követi: így épülnek autópályák állami pénzből, közérdeket szolgálva, magáncégek révén. Csak a melegétel jegy kibocsátását vegyük el a jelenlévő cégektől és adjuk a SZÉP Kártya kibocsátására jogosult bankoknak? Vajon ez kinek az érdekeit szolgálja?

A cafeteria piac szereplői közül csak az EUFE 3 tagcége 400 munkavállalót foglalkoztat Magyarországon, és az általuk közvetlenül befizetett adó összege eléri az 5 milliárd forintot, mely összeg megegyezik nettó profitjukkal. A teljes étkezési utalvány piac jelenlegi formájában több ezer ember megélhetését is biztosítja. A vendéglátásban, főként a kis kifőzdékben, büfékben, dolgozó munkaerő megélhetése függ attól, hogy jövőre ezek a főként melegétel utalvány forgalomtól függő helyek fenn tudják-e tartani magukat, azaz az ő megélhetésük, munkájuk is nagyban függ attól, hogy milyen és mekkora lesz az utalványos piac.

Az EUFE javaslatát munkaanyag formájában eljuttatja a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. Ezzel párhuzamosan az ügyfeleket (munkáltatók) és a beváltóhelyeket az EUFE tagcégei arra kérik, hogy a kidolgozott javaslati anyagot szándéknyilatkozat formájában támogassák. A cafeteria rendszer átalakítására vonatkozó szakmai javaslatot bárki megismerheti, és annak kapcsán kifejezheti egyetértését: a munkaanyag és a támogatói nyilatkozat az EUFE honlapján érhető el.