Dr. Nagy Zoltán Zsolt dékán köszöntőjében kiemelte, ezzel a rendezvénnyel a tanszék hagyományt szeretne teremteni. Magyarország az egészségturizmusban komoly szerephez juthat, de ehhez elengedhetetlen a szükséges szakembergárda létrehozása.
Pontos definíció és új szolgáltatások kellenek
A prezentációk sorát Halassy Emőke, a Magyar Turizmus Zrt. kutatási irodavezetője kezdte. Mint elmondta, fontos lenne pontos definíciókkal körülhatárolni az egészségturizmust. A telítődő turisztikai piacon ehhez a szegmenshez kiváló alapokkal rendelkezünk, hosszú távú stratégiákat kell alkotni, de a termék meghatározása és a fogalmak tisztázása nélkül nehézkes a mérés. Az ETC és az UNWTO kidolgozott egy tanulmányt Study on Health címmel, ezzel végre pontosan elkülöníthetővé válnak az egészségturizmus fogalomköréhez tartozó szolgáltatások.
Vancsura Miklós, a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő ügyvezető igazgatója az elmúlt évek fejlesztéseiről beszélt, amelyek eredményeként ma már minden korosztály számára kínálnak kikapcsolódási lehetőséget. A modernizáció és bővítés növelte a vendégszámot. Az egészségturizmus 21. századi kihívásait Kaisinger András, a Spirit Hotel Thermal Spa vezérigazgatója foglalta össze. A szálloda a kiváló környezeti adottságok mellett egyedülálló kínálattal rendelkezik, ami a négy őselem találkozása során keletkező harmóniában testesül meg. A Spirit vendégei elsősorban a prevencióra fókuszálnak, egyedi igényeik vannak, elvárják a magas minőséget és a személyre szabott szolgáltatásokat, és erre hajlandók is nagyobb összegeket áldozni. Az igények pedig változnak, a hagyományos termékstruktúra ma már nem elegendő. A vendégek részéről érkező új elvárások hívták életre a My Spirit Egészségprogramot, amelynek során a szállóvendégek pontos egészségügyi állapotfelmérésen vehetnek részt.
A jó spa nem felépül, hanem megteremtik - ezzel a gondolattal kezdődött dr. Szegedi Andrea, az EuroSpa Investment Kft. turisztikai tanácsadójának előadása. Bár a spa kifejezés jelentése eredetileg „Egészség a víz által”, a kelet- és közép-európai turisták inkább a szépészeti szolgáltatásokkal azonosítják, míg az amerikaiak bármit spának tekintenek, ami a teljes ellazulást szolgálhatja. Az egészségturizmus tág fogalomkörén belül a spaiparág egyre vonzóbb a turisták számára, mivel az utóbbi ötven évben drasztikusan nő a mozgásszegény és egészségtelen életmódot folytató emberek és az idősek száma. A szállodákban kialakított sparészleg növelheti a vonzerőt és egyediséget. Az egységes minősítési rendszerek alapvető fontosságúak, hiszen a vendég is egyre tudatosabban választ. Az ESPA minősítőrendszerének hazánkban egyedül a Sárvári Gyógyfürdő felel meg.
Kínai turisták és fiatalok
Aranyossy Mihály, a Magyar Turizmus Zrt. Nemzetközi és Kongresszusi Igazgatóságának irodavezetője (a szakember az esemény óta távozott az átalakuló nemzeti turizmusmarketing- szervezettől – a szerk.) előadásában arra a kérdésre kereste a választ, kerülhet-e a fókuszba a közép-európai egészségturisztikai termék a kínai turisták utazásakor. A világ legnagyobb számú, legtöbbet utazó és legtöbbet költő turistái a kínaiak, 2016-ban várhatóan 133 millióan kelnek útra és 11 százalékuk fogja Európát, azon belül talán Magyarországot felkeresni. A kínai turista egyre fiatalabb, önálló, online intézi utazásait, érdeklődése szegmentált. A kínaiak szívesen utaznak egészségturisztikai motivációval is külföldre, hosszú távon jelenthetnek fizetőképes keresletet az európai egészségturizmusnak.
Czinege Szilvia, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. marketingigazgatója a fiatalok megszólítását helyezte előadása célkeresztjébe. A budapesti fiatalság korlátozott számban látogatja a város fürdőit. Az utóbbi években a holding egyre inkább nyit a fiatalok felé, különleges vízi partikat rendez fürdőiben. Az elmúlt öt évben a fejlesztések és új koncepciók hatására a 12 fürdőkomplexumban összesen egymillió fővel nőtt a vendégszám. Budapest gyógyfürdőinek látogatottsága mégis elmarad az európai átlagtól, ennek legfőbb oka, hogy a nagyszerű fürdők közelében nincs elegendő és megfelelő szálláshely.