ttrend • Mint mindig is a kultúra területén tevékenykedő ember, hogyan lett az ön cége a Memento Park üzemeltetője?
A Memento Park leghangsúlyosabb része az 1993-ban, az első fejlesztési ütemben megvalósult Szoborpark. Ez annak idején a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján született meg: meghívásos tervpályázatot hirdettek, amelyen Eleőd Ákos építész pályaműve nyert. Ő nem pusztán tervet, hanem koncepciót is adott: kulturális, idegenforgalmi, oktatási központban gondolkodott, vagyis komplett témaparkban. Akkor végül csak a Szoborpark jött létre a főváros 60 millió forintos finanszírozásából. A fent említett többi elem – vagyis a fogadóépületek, a különféle kiállítóés előadótermek és más létesítmények – pénzhiány miatt nem készülhettek el. Az üzemeltetést a főváros átruházta a XXII. kerületi önkormányzatra, így 1993-ban megnyílt a Szoborpark, de hamarosan „téli szünetet” rendeltek el, bezártak, mialatt pályázatot hirdettek az üzemeltetésre.
ttrend • Ha jól sejtem, ezen ön is elindult…
Igen. Akkoriban – egyebek mellett – a Helllo magazin főszerkesztője voltam. A lap egyik különszámából befolyt összeget szerettem volna befektetni valamilyen kultúra közeli vállalkozásba. Hallottam már korábban is a Szoborparkról, és érdekelt a dolog, így lettem végül a park üzemeltetője.
ttrend • Hogyan látott neki a munkához?
A kezdetekben még nem volt idegenforgalmi tapasztalatom. A koncepcióm az volt, hogy a létesítmény kulturális turisztikai központként működjön, fenntartását pedig az ehhez kapcsolódó ajándékbolt bevételeiből terveztem. A későbbi tapasztalatok igazolták, hogy ez a terv működőképes, ugyanakkor már az első évben kiderült, hogy a Szoborparkot rosszul pozicionáltam: célcsoportként a buszos turistákat, csoportokat határoztam meg – ők azonban nem jöttek. Az éves látogatószám 20–30 ezer fő körül alakult. Ekkor átértékeltem a dolgot, és a kulturturisták kerültek a középpontba, hiszen ők azok, akik előre kitűzik úti céljukat, családostól, útikönyvvel a kezükben érkeznek, és hajlandóak kisebb „kényelmetlenséget” is vállalni egy látnivalóért. Hiszen valljuk be, a Szoborpark nem éppen a belvárosban fekszik, megközelítése kissé hosszadalmas. Így aztán az új szegmenst célozva a nyomtatott felületeken (programfüzetek, úti könyvek, térképek, stb.) kezdtem hirdetni a Szoborparkot.
ttrend • Bevált az új stratégia?
Az akció sikeres volt: a látogatószám 2004-ben elérte az 55–60 ezret, amelyet tovább szerettem volna növelni, így különféle szolgáltatókkal kötöttem együttműködést, és a marketingbüdzsét a háromszorosára növeltem. Mindez azonban mégsem tükröződött az eredményeken, hiszen a vendégszám csupán tíz százalékkal emelkedett. Abban nem kételkedtem, hogy továbbra is ezt a szegmenst kell megcéloznom, de úgy láttam, vissza kell nyúlnom az eredeti tervekhez: így indultak meg apró lépésben a fejlesztések, amelyeket még Eleőd Ákos álmodott meg. Két évvel ezelőtt, 1956 50. évfordulójára különféle pályázatokat írtak ki, amelyen az építész sikeresen pályázott korábbi terveivel. Így épülhetett fel a Sztálin-tribün az integetőerkéllyel, és avattuk a két kiállítási barakkot az emlékévhez kapcsolódó kiállításokkal. 2006 decemberében ezek a kiállítások bezártak. A fabarakkokat viszont átépítettük: 2007-ben az egyikben fotókiállítás, valamint moziterem kapott helyet, amelyek immár kiegészítik a Szoborpark látnivalóit.
ttrend • Mennyiben befolyásolta ez a látogatottságot?
Kezdetben elsősorban magyar érdeklődőkre számítottam, ezért meglepett, hogy jóval több külföldi kereste fel a parkot; arányuk mintegy 80 százalék volt. Jelenleg ez – a belföldi közönséggel – 50–50 százalékon áll, de az figyelhető meg, hogy a hazai látogatók száma tovább növekszik. Ez persze egyrészt azzal is magyarázható, hogy a külföldi turisták száma csökken, másrészt pedig, ahogy időben egyre távolodunk az érintett kortól, felnő a fiatalabb generáció, amelynek újak ezek a szobrok. Ők még nem ismerhették ezeket egykori helyükön, a város közterein, és kíváncsiak rájuk. Tavaly a látogatók száma ugyan mintegy 40 ezer főre esett vissza, de azt gondolom, ez egybeesik a mai magyar turisztikai mutatókkal. Külföldről elsősorban az angolszász országokból érkeznek sokan, az Egyesült Államokból, Kanadából, sőt, Dél- Amerikából is jöttek már, illetve fontos küldőterület még Nyugat- Európa, a skandináv országok, és egyre jelentősebb a spanyol turisták száma is.
ttrend • Milyen további tervei vannak?
A múzeumpedagógiai tevékenységre a jövőben nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni. Többféle segédanyagot is összeállítottunk különböző korosztályok (10- 14, illetve 14–18 évesek) számára, amelyek ez év szeptemberétől jelennek meg. A belépő árából pedig a diákoknak, csoportoknak jelentős kedvezményt adunk. Továbbra is célunk, hogy a látnivalókat feldúsítsuk: minél több időt töltsenek nálunk a turisták, pozitív élményekkel távozzanak, és a park jó hírét vigyék. Ehhez minél több élményt, attrakciót kell kínálnunk, de az infrastrukturális hiányosságok pótlását is folyamatosan végezzük. Hosszú távon pedig nem mondtunk le az eredeti tervekben szereplő látogatóközpont megvalósításáról sem, amely azonban mintegy 1,5 milliárdos beruházást jelentene.
ttrend • Mit jelent önnek a Memento Park?
Ez számomra egy olyan munka, amelyet izgalmasnak találok, élvezettel végzem, noha emellett még sok mindennel foglalkozom.
Végzettség: Tanárképző Főiskola, Sárospatak
Nyelvtudás: Angol, orosz
Család: Nős, egy gyermeke van
Hobbi: Zene, film, könyv, utazás