Magyarország a nemzetközi összehasonlításban kedvező árakkal jelenik meg, és ez a trend 2008-ban is folytatódott. Budapesten egy szállodaszobáért a felmérés szerint átlagosan 123 eurót kérnek egy üzleti vendégtől. Ausztriában hasonlóak a trendek, ám itt az árszint valamivel magasabb: Bécsben egy szoba átlagosan 162 euróba került az első félévben.

Németországban ugyancsak alacsonynak lehet mondani a hotelek árszintjét. Frankfurtban átlagosan 181 eurót, Münchenben 154 eurót és Berlinben 134 eurót kérnek egy szállodaszobáért.

A 2008. első félévre vonatkozóan elvégzett felmérésből az alábbi globális változások a legszembetűnőbbek:

• Abu Dhabi először került fel a legdrágább tíz város közé. Az áremelkedés mértéke 23 százalék volt, amivel Abu Dhabi megközelítette Dubait. Mindez jól tükrözi az Öböl térségében lezajló gazdasági fellendülést.
• Észak-Amerikában a szállodaárak stagnálnak: New Yorkban ugyanannyit, Houstonban három százalékkal, San Franciscóban két százalékkal kellett kevesebbet fizetni a szobákért.

„A világ szállodapiacán növekvő szobaárakat tapasztalunk, ám a drágulás 2007-hez képest valamelyest lelassult. Arra számítunk, hogy a helyzet konszolidálódása után az árnövekedés megáll majd, hogy a hotelek tartani tudják jelenlegi kihasználtsági szintjüket” – mondta ezzel kapcsolatban Margaret Bowler, a HRG globális szállodakapcsolatokért felelős igazgatója.

Miközben bizonyos városokban kitartóan magas a szállodaszobák iránti igény, egyre nagyobb problémát jelent a megfelelő színvonalú hotelek elérhetősége. A HRG felmérése szerint a foglalások 36 százalékát elutasították vagy azért, mert az árak nem voltak előzetes szerződésben rögzítve, vagy azért, mert a szállodák bizonyos időszakokra nem kötnek ilyen szerződést, ugyanis a szerződéses árszintnél kedvezőbb bevételekre számítanak.

A felmérésből az is kiderült, hogy az üzletemberek egyre „okosabban” utaznak: kiemelten odafigyelnek a költségekre és nagy hangsúlyt helyeznek a kiadások megtérülésére. Jól látszik ez például abból, hogy csökkent az üzleti célú tartózkodások átlagos időtartama. A költségtakarékosság jegyében rövidebbek az üzleti utak, egynapos találkozókat vagy videokonferenciákat tartanak, vagy egyszerűen csökkentik a céges megbeszélések számát.

Egyre több az olyan vállalat, amely költségcsökkentési célból bizonyos részlegeit egyre nagyobb mértékben telepíti a fejlődő országokba. Ezekben az államokban már beindult a növekedés, hogy lépést tudjanak tartani az igényekkel. Jó példa erre az indiai Mumbai városa, ahol az informatikai és pénzügyi szektor nagyvállalatai vetették meg a lábukat, és Hyderabad, ahol az árak alkalmazkodtak a robbanásszerű fejlődéshez. Ezekben a városokban a szobák iránti kereslet meghaladja a kínálatot és az új szállodák nagyrészt csak a legmagasabb kategóriákban épülnek. Ez pedig továbbra is felviszi a szobaárakat.

A HRG elemzése piaci adatokon illetve olyan szállásfoglalási árakon és tarifákon alapszik, amelyeket 2008. január és július között brit ügyfelek fizettek. Az árakat a 2007. évi hasonló adatokkal vetették össze.

A kiemelt európai városokban az elmúlt hat hónap során továbbra is a szállodaárak emelkedését lehetett tapasztalni. Az orosz főváros pedig továbbra is „megvédte” címét, mint a világ legdrágább szállodai szobáival rendelkező városa. Hasonlóan egyértelmű fejlődésnek vagyunk tanúi az Öböl-térségben is. Először került be Abu Dhabi a legdrágább tíz város közé. Különösen az okozta a szobaárak erőteljes emelkedését, hogy a magasabb színvonalú hotelek kategóriáiban a növekvő igényekkel szemben meglehetősen korlátozott kínálat áll rendelkezésre. Dubaiban megnőtt a szállodakínálat, ennek következtében a város a drágasági ranglistán a harmadik helyről a hatodikra csúszott.