Miközben szerdára 80 százalékban helyreállt a légiközlekedés Európában, az EU végrehajtó szerve arra hívta fel a figyelmet, hogy egy, egyébként papíron már elfogadott mechanizmus mielőbbi bevezetésével a jövőben el lehetne kerülni a mostanihoz hasonló több napon át tartó légiközlekedési káoszok kialakulását a vén kontinensen. Európában normális esetben naponta 28 ezer járatot indítanak, ez a szám azonban a töredékére esett vissza múlt csütörtök óta, amikor az izlandi vulkánkitörésből származó hamufelhő miatt számos uniós országban megbénult a légiközlekedés. A soha nem látott mértékű káosz becslések szerint körülbelül 7 millió európait érintett, a többnapos leállás gazdasági kárainak felmérése jelenleg folyik. A Bizottság közlése szerint szerdán már csak Skócia és Finnország egyes részein tartottak zárva a repülőterek, ahol túlságosan nagynak ítélték meg a vulkáni hamu koncentrációját a levegőben. A légtérzárlat az Európai Unió hétfői válságtanácskozását követően kezdett fokozatosan felszakadozni, miután a tagállamok a hamu koncentrációjától függően légifolyosókat nyitottak az európai légtérben.

Az Európai Bizottság szerint ugyanakkor napokkal le lehetett volna rövidíteni a zűrzavart és ezáltal csökkenteni az anyagi veszteségeket, ha már ma érvényben lennének az egységes európai légtér bevezetéséről szóló rendelkezések, amelyek a nemzeti hatóságok fokozott együttműködése révén optimalizálják a légi irányítást Európában. „Az EU-ban jelenleg 27 különböző légi irányítási rendszer működik. Az Európai Uniónak nincsenek hatáskörei és nem is volt szerepe a válság kezelésében. Ha lettek volna jogosítványaink, nem kellett volna hétfőig várni és már péntek este átállhattunk volna arra a differenciált modellre, amely lehetővé tette a légiközlekedés részleges újraindítását” – szögezte le Helen Kearns, Siim Kallas közlekedési biztos szóvivője.

Az egységes európai légtér központi eleme az európai légi közlekedési irányítási hálózat (angol rövidítése ATM) létrehozása, amely a jelenleg hiányzó európai vetületet hozná be a pillanatnyilag csak nemzeti szinten optimálissá tett légi irányítási és légiforgalmi rendszerbe. Brüsszel szerint a hamuválságra történt lassú és kaotikus reagálásnak éppen az volt az egyik oka, hogy senki sem vette figyelembe az európai szempontokat, mindenki nemzeti logika alapján járt el, miközben az ilyen helyzetek természetüknél fogva határokon átnyúló megközelítést igényelnek. A jelenlegi széttöredezett rendszer költségeit évente 1 milliárd euróra becsülik. A pilótáknak a mostani szabályok szerint frekvenciát kell váltaniuk, valahányszor repülési szektort váltanak és minden egyes alkalommal tájékoztatniuk kell a következő légi irányító hatóságot. Az amerikai légi irányítási rendszer a Bizottság szerint kétszer hatékonyabb, mint az európai, hiszen hasonló költségen kétszer annyi repülőutat tud lebonyolítani. További beszédes adat, hogy a légtér széttöredezettsége miatt az utasszállítók jelenleg átlagban 50 kilométerrel nagyobb távolságot tesznek meg a szükségesnél, ami évente körülbelül plusz 5 millió tonna széndioxid kibocsátásával jár.

A leendő európai légi irányítási hálózat európai légi útvonalakat jelölne ki és gondoskodna az európai szinten rendelkezésre álló források (például a rádiófrekvenciák) észszerű elosztásáról. A hálózat kötelező ajánlásokkal fordulna a nemzeti légi irányító hatóságokhoz. Bár a jogszabály már tavaly decemberben életbe lépett, a tagállamok 2012-ig kaptak haladékot a végrehajtásra. Jelenleg éppen a végrehajtási rendelkezések elfogadása történik, amelyek során éppen az az egyik nyitott kérdés, hogy az új hatóság ajánlásai hol és milyen mértékben legyenek kötelezőek a nemzeti légi irányítók (szolgáltató hatóságok) számára. A kötelező ajánlások figyelmen kívül hagyása esetén pénzbírság kiszabására is sor kerülhet. Siim Kallas közlekedési biztos most azt szeretné, ha a 2012-es bevezetési dátumot előrehoznák és ennek érdekében az úgynevezett komitológiai eljárás során gyorsított ütemben megállapodnának a részletekről. Kallas jövő kedden ilyen tartalmú javaslat előterjesztésére készül. Az egységes európai légtér az Európai Légiközlekedési Biztonsági Ügynökség (EASA) hatásköreinek kiterjesztéséről is rendelkezik, új jogosítványokat adva neki a repülőterek biztonsága, a légi irányítás és a légi forgalmi szolgáltatások terén.

A tagállamok az egységes európai légtér működésének megkezdését követően is urai lesznek légterüknek, ahogy arra a Chicagói Konvenció felhatalmazza őket. Nemzetbiztonsági és más okokból tehát ezentúl is lezárhatják majd a légterüket. Az azonban vélhetően nem fordulhatna elő a jövőben, hogy a mostanihoz hasonló esetekben az európai szempontok figyelembe vétele nélkül hozzanak meg egy ilyen döntést, alkalmasint nehéz helyzetbe hozva ezzel a légitársaságokat.

Nem ez azonban az egyetlen tanulság, amit az Európai Uniónak a mostani légiközlekedési válságból le kell vonnia. Továbbra sincs tisztázva például az, hogy mely az a hamukoncentráció, amelynek esetén repülési tilalmi zónákat kellene kialakítani és lezárni a légteret. Ennek hiányában a hatóságok a sötétben tapogatóznak és félő, hogy esetleg indokolatlanul óvatos döntéseket hoznak, ahogy arra a légitársaságok szervezete, az IATA is felhívta a figyelmet. Az utasjogok tiszteletben tartása további aggodalmak forrása. Az Európai Bizottság is számos visszásságról értesült, amikor a légitársaságok feltételezhetően megszegték a légi utasok jogainak védelmére vonatkozó előírásokat. Siim Kallas szerdán felszólította a nemzeti hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent az utasjogok foganatosítása érdekében. Kallas szóvivője útján arról biztosított, hogy a Bizottság a válság következményeinek számba vétele során figyelembe veszi majd a légitársaságok utasok kompenzálásából fakadó költségeit. Helen Kearns ugyanakkor azt nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a szektornak nyújtandó állami támogatásoktól esetleg eleshetnek azok a légitársaságok, amelyek bizonyíthatóan megszegték az utasok jogait. (BruxInfo)