A lista minden ötödik tagja tengerparti üdülőhely, amelyek a keleti St. Tropez-nak keresztelt Hvar és az olasz Rimini kivételével többnyire egzotikus szigetek (Mauritius, Maldív- szigetek és Lombok), valamint Mexikó és Miami ismert üdülőhelyei. Észak-Afrika az egyetlen szubkontinens, amelynek minden egyes tagja reprezentálva van: Tunézia, Egyiptom és Marokkó éppúgy felkerült a listára, mint politikailag labilisabb társai, Líbia és Algéria. A gazdag kultúra, a kellemes tengerpart és a jól eltalált ár-érték arány az amerikaiak számára is verhetetlen kombinációnak bizonyult. A városok közül az európaiak és a dél-amerikaiak (Buenos Aires, Quito, Bogotá) viszik a prímet, de Londonon kívül nem került be igazán nagy európai metropolis, Oslót és Münchent kivéve. Prágának szinte minden listán bérelt helye van, nem kis részben a pompásan helyreállított és turistabarát városmagnak, valamint a pozitív országképnek köszönhetően. A város anélkül szerepel a turizmus nemzetközi térképén, hogy bármilyen emblematikus esemény kapcsolódna a nevéhez. Laosz vezető helyével csupán felsorakozott indokínai társai, Vietnam és Kambodzsa mellé, amelyek népszerűsége évek óta töretlen. Annál meglepőbb az olyan ázsiai desztinációk mellőzése, mint India vagy Thaiföld. Irán 18. helye részben a jelenlegi amerikai külpolitikának küldött fricska. Tokaj ötvenkettedikként, közvetlenül az ausztrál Barossa-völgy mögött került be az 53 helyszínjavaslat közé. A borvidékek közül Európát Tokajon kívül a toszkán régió reprezentálja mindjárt az előkelő 19. helyen. A számos regény és film helyszíneként szereplő napsütötte térség Itália szíve. Az itteni nyelvjárásból alakult ki az irodalmi olasz nyelv, és itt található a legkiválóbb olasz szőlő. Fővárosa, Firenze pazar műkincseivel Rómával vetekszik. Az előttünk végző ausztrál Barossavölgy lankáit már az 1840-es években művelték. A 60 km-re fekvő délausztráliai állam fővárosát, Adelaide- et sokan az ország kulturális központjának tartják. A fesztiválváros WOMADelaide rendezvénye a déli félteke leghíresebb világzenei eseménye. E két illusztris versenytárs mellé sorakozott fel Tokaj, és ahogy riválisai, a magyar borvidék is kulturális kínálatának bővítésével szeretne minél szélesebb rétegeket a térségbe vonzani és a kulturált borfogyasztás örömeinek megnyerni. A közelmúltban kapott a Kultúra Magyar Városa cím, amelyet Miskolccal és Gyulával közösen nyert el, valamint a New York Times mostani ajánlása is azt jelzi, hogy Tokajjal nemzetközi szinten is számolni kell, és végre van egy magyar város, mely a világörökségi címmel járó presztízst kihasználva fokozatosan növelni képes népszerűségét itthon és külföldön egyaránt. Májer János, Tokaj város polgármestere a díjakat a sikeres kulturális beruházásoknak tulajdonítja, amelyek felpezsdítették a város életét. A felújított Zsinagóga kulturális és konferenciaközpontként üzemel. A Városi Könyvtár is kilépett hagyományos szerepéből, rendezvényeit a helyiek nagy lelkesedéssel fogadják. Augusztus 20-ra elkészül a Paulay Ede Városi Színház, amely befogadó színházként az egész régió kultúraszerető lakóit és vendégeit várja. Végül két év múlva nyílik meg a 2,2 milliárd forintos összberuházású Fesztiválkatlan a Patkó bányában. A német és osztrák turisták után a borturizmus elismertségének köszönhetően a franciák, az angolok és az amerikaiak is felfedezték maguknak a Tokaj-hegyalja borvidéket, hozzájuk egyre több japán turista is csatlakozik. A befektetői kedvet két újabb szállodai beruházás is jól jellemzi. A New York Times ajánlójában egy kis hátizsákos borkalandra hívja olvasóit, miközben a magyar borvidék rendszerváltás utáni örvendetes magára találását taglalja. A cikk írója a Gróf Degenfeld- birtok utazási csomagajánlatával csábítja honfitársait a térségbe.
Égetünk-e szalmát a szőlőtőkék tövében?
Az UNESCO is bekapcsolódott a szerencsi szalmatüzelésű erőmű építése körüli vitába. Fodor Gábor szakminiszter joghézagot említ, és helyi népszavazást sürget, míg a köztársasági elnök, a megyei közgyűlés és a civilek egyértelműen elutasítják a tervezett erőmű megépítését. Eközben Hiller István oktatási és kulturális miniszter, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága (VÖMNB) elnöke 2008. február 1-jén benyújtotta az UNESCO Világörökség Központnak a Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszín megőrzési állapotáról szóló jelentését, amelyet a nemzetközi bizottság a nyáron tárgyal majd.
