V. Németh Zsolt a két évvel ezelőtt ugyanitt, Kovács Gyula hegyi birtokán elindított szabad pálinkafőzés évfordulóján arról beszélt, hogy a törvény életbelépése nemcsak a pálinkakészítést tette lehetővé, de hozzájárul a falu, a vidék életérzésének megőrzéséhez is. A korábbi főzdék érdeme, hogy "az úri szalonokba" is eljuttatták a pálinkát, a bérfőzdék a szélesebb hozzáférési lehetőséget adták, míg a házi készítés a pálinkafőzés "gyökerét" jelenti.   

Az államtitkár úgy fogalmazott: a versenyek eredményei jól mutatják, házilagosan is kiváló minőségű pálinkák készülnek, de ma már az is látszik, hogy a kereskedelmi forgalmat sem torzítja a házi előállítás.   

V. Németh Zsolt szerint a pálinkafőzés hívta fel a figyelmet az őshonos magyar gyümölcsfajtákra, amelyek szaporítását és árusítását rendeletmódosítás tette lehetővé. A pálinkához kapcsolódó termékkör, vagyis a házilag előállított áruk kereskedelme is élénkült a gyarapodó termelői piacok által, de már készül az a jogszabály, amely ezeken a helyeken a kézműves termékek árusítását is lehetővé teszi.   

A házigazda Kovács Gyula arról számolt be, hogy az elmúlt két év során több mint 30 tündérkert, vagyis őshonos magyar gyümölcsfajtákat felmutató ültetvény létesült a Kárpát-medencében. Kutatásai során rábukkant olyan almafajtákra, amelyeket már az 1100-as években említettek, nemrég pedig egy 1257-ben leírt sárkörtére is rátaláltak, amelyet tovább őriznek ezek a kertek.   

Hozzátette, hogy nem a pálinka az elsődleges, hanem a hagyományok megőrzése. A tündérkertek éppen a magyar hagyaték ápolása miatt sikertörténetnek tekinthetők a Kárpát-medencében - fogalmazott.