A munkaadók közleménye szerint a gazdasági kamarák kibővült közfeladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet döntő többségben az állami költségvetésből kell biztosítani. Az oldal támogatja azt az elképzelést is, amelynek értelmében a gazdaság szereplőinek nyújtott többletszolgáltatások ellenértékéből származó bevételek kiegészíthetik az állami költségvetésből biztosított forrásokat.

Ugyanakkor az új kamarai rendszerben nem tartják indokoltnak, hogy a területi kamarákat önálló jogi személyiséggel ruházzák fel. Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak viszont a szakképzés fejlesztésének, illetve a korábbiaknál hatékonyabb, a munkaadói érdekképviselet folyamatos részvételével történő felügyeletének. A közlemény szerint a köztestületi kamara nem rendelkezhet érdekképviseleti jogosítványokkal, nem vehet részt a társadalmi párbeszéd intézményrendszerének munkájában.

Az oldal állásfoglalása alapján az új törvénynek rögzítenie kell, hogy a kamara a vállalkozások nevében nem köthet bérmegállapodást, nem lehet résztvevője az országos, a középszintű és a vállalati szintű béralkunak, nem köthet több vállalkozásra kiterjedő regionális, szakmai, ágazati kollektív megállapodásokat. A kamara tagjait nem kötelezheti, és nem orientálhatja ezek elfogadására.

A közlemény szerint az oldal a köztestületi gazdasági kamara szerepét a jövőben kizárólag a gazdaság fejlesztésében, koordinálásában, a piacvédelemben és a szakképzésben tartja elfogadhatónak- Az államtól átvett feladatok nem teszik lehetővé számára, hogy érdekvita esetén érdekképviseleti, érdekérvényesítő, érdekvédelmi szerepkörben tevékenységet folytasson a végrehajtó hatalommal szemben. (Agromonitor)