Mint Schneller István, Budapest korábbi főépítésze, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Településépítészeti Tanszékének vezetője elmondta: az Új Városközpont vázlattervei június 30-án kapták meg a Központi Tervtanács jóváhagyását, azzal a kikötéssel, hogy a végleges engedélyig ne kerüljön sor bontásra. Az V. Kerületi Önkormányzat augusztus 24-én "példátlan gyorsasággal", öt nap alatt kiadta az elvi építési engedélyt, november 30-án pedig már három Bécsi utcai ház bontására nyújtott be kérelmet az építtető Csipak Acquisitions, hogy azok helyén vegyes funkciójú, üzleteket, irodákat és szállodát befogadó épületkomplexumot létesítsen.

Több mint jogi eset

Schneller István úgy vélte, a beruházók folyamatosan a "jogi kiskapukat" keresték és keresik, és utalt arra, hogy ehhez az V. Kerületi Önkormányzat több döntése is segítségükre volt. Bontási engedélyre például csak építési engedéllyel együtt lehetett beadni kérelmet, ezt a korlátozást azonban a kerület két éve feloldotta a főutcában - idézte fel. A szakember megtévesztőnek tartja a kerületi főépítész állásfoglalását, amelyben Cselovszki Zoltán kijelentette: a beruházásnak nincs akadálya. "Az elvi engedélyezési dokumentum legalább három ponton ellentmond a kerületi építési szabályzatnak" - hívta fel a figyelmet Schneller István.

Mint hozzátette, a projekttel nem csupán jogi problémák vannak, hiszen az szakmailag is "nonszensz". Egy 200 méter sugarú körben egyszerre három "kortárs jel" is készül: az Új Városközpont mellett a Zaha Hadid tervezte irodaház és Erick van Egeraat Városháza Fóruma - mondta el Schneller István, hangsúlyozva, ezek az épületek így kioltanák egymást.

Buzna Margit, a Budapesti Városvédő Egyesület elnökségi tagja a Bécsi utcai beruházás elleni jogi küzdelemről elmondta, több más civil szervezet mellett az ő egyesületük is megfellebbezte az elvi építési engedélyt a Közigazgatási Hivatalnál, amely számos ponton megváltoztatta azt, kimondva többek között, hogy az új épületkomplexum nem lehet magasabb 30 méternél. Mivel az OTP a jelek szerint nem adja el a tulajdonában álló egykori Chemolimpex-székházat, az Új Városközpont alapterületében is zsugorodhat: a tervezett öt helyett legfeljebb csak három telken épülhet meg - tette hozzá az építész.

Buzna Margit szerint a civil városvédők a Közigazgatási Hivatal másodfokú határozata ellen is bírósági keresetet nyújtottak be, ennek azonban nincsen halasztó hatálya. A bontási engedélyről jelenleg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) jogosult dönteni.

A tiltakozók sora

Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke a terület világörökségi védettségére hívta fel a figyelmet. Mint felidézte, a nemzetközi ICOMOS (az UNESCO Világörökség Bizottságának hivatalos tanácsadó szervezete) november 5-én nyilatkozatott adott ki a Bécsi utcába tervezett beruházásról, megállapítva, hogy az "komolyan fenyegeti" a világörökségi helyszín "integritásának megőrzését és védelmét", ezért azt "nagyon negatív" beavatkozásnak tartja. Az ICOMOS akkor emlékeztetett: a korábbi, Belső-Erzsébetvárosi bontások miatt Magyarországnak már így is megőrzési jelentést kell előterjesztenie a Világörökség Központ számára.

Mint Nagy Gergely hozzáfűzte, a megőrzési kötelezettség megsértése akár a világörökségi cím elvesztésével is járhat, ahogy az a közelmúltban Drezda városával történt.

A sajtótájékoztatónak otthont adó Magyar Urbanisztikai Társaság hétfőn elnökségi állásfoglalásban tiltakozott a beruházás ellen, és korábban annak újragondolására szólított fel többek között a Nemzetközi Építész Szövetség, a Magyar Építész Kamara elnöksége, a KÖH, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztika Tanszéke és a BCE Településépítészeti Tanszéke is. (MTI)