A KSH legfrissebb statisztikái alapján a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 2013 februárjában 222 354 forint volt a nemzetgazdaságban, amely 2,7 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A nettó bér - mely 145 643 forintot tett ki - 4 százalékkal emelkedett 2012 februárjához viszonyítva, amely azonban nem veszi figyelembe a gyermekek után járó családi adókedvezmények további kedvező hatását. Az alacsony februári infláció (2,8%) mellett reálértelemben is bérnövekedés valósult meg. A reálbérek emelkedésének a fogyasztásra gyakorolt kedvező hatása révén egyik katalizátora lehet a gazdasági növekedésnek.

Az év második hónapjában a versenyszférában mért bruttó átlagkeresetek 1,2 százalékkal, míg a nettó bérek 2,7 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szerveknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak – közfoglalkoztatottak nélkül számított – havi bruttó átlagkeresete 3,8 százalékkal emelkedett a megelőző év azonos időszakához képest, míg a nettó keresetek 4,8 százalékos emelkedést mutattak. A 2,8%-os februári inflációval kalkulálva a közszférában csaknem 2%-kal emelkedtek a reálbérek.

2013. január-februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 223 089 forint volt a nemzetgazdaságban. A versenyszférában átlagosan 229 412 forintot, a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 212 461 forintot kerestek, míg a közfoglalkoztatottak átlagkeresete 80 800 forint volt. Az év első két hónapjában nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 2,6%-kal, a nettó átlagkeresetek 3,9%-kal haladták meg az előző év azonos időszaki értéket.

A nettó átlagkeresetek a versenyszférában 3,6%-kal nőttek, míg a költségvetés területén a közfoglalkoztatás kiszűrve 3,8%-os volt a nettó bér emelkedése. Az év első két hónapjában mind a két szférában, valamint nemzetgazdasági szinten is növekedett a bérek vásárlóereje.

A legjobban továbbra is a pénzügyi, biztosítási ágazatban foglalkoztatottak keresnek, melyet az információ és kommunikáció, majd az energiaipari szektor követett. A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltató, illetve vendéglátó ágazatokban dolgozók kerestek.