Sorrendben az újságok és rádió, valamint magazinok és tévé reklámjaiban bíznak leginkább a magyarok, a hagyományos médiumok közül, ez pedig eltér a nemzetköri átlagtól, mivel Európában a tévé vezet az újságok előtt. Többek között ezt tárta fel a reklámok iránti bizalomról a Nielsen 50 országban - köztük Magyarországon - idén áprilisban, az internetezők körében végzett kutatása.

A hagyományos médiában kiemelkedő arányban bíznak a fogyasztók az újságok szerkesztőségi cikkeiben, amelyek fogyasztási, vásárlási döntéseikkel kapcsolatos információkat tartalmaznak. Az ilyen tájékoztatást Európában átlagosan a megkérdezettek 67, Magyarországon 62 százaléka fogadja el; a világátlag mutatója 69 százalék.

A rádióban elhangzó és újságokban közölt reklámokban a kutatásban részt vevő magyarok 46-46 százaléka bízik. A magazinok hirdetéseit 45, a tévében sugárzottakat pedig 44 százalék tartja inkább megbízhatónak. Itt az arányok nem változtak jelentősen, a legutóbbi, két évvel ezelőtti hasonló felméréshez képest.

Szponzorációról

A márkák szponzorációs megjelenését a magyar válaszadók 60 százaléka ítéli meg kedvezően, ebből a szempontból nagyot javult a mutató, a két évvel korábbi 39 százalékról. Az óriásplakátokon látható hirdetésekben bízó magyarok 44 százalékos aránya megegyezik az európai átlaggal. A mozikban, filmek előtt vetített reklámok iránt földrészünkön átlagosan a megkérdezettek 44 százaléka mutat bizalmat, Magyarországon csak 36 százalék.

Szájmarketing

A fogyasztók döntéseit befolyásoló tájékozódásban a személyes ismerősök kedvező véleménye a legjobb ajánlólevél. Száz válaszadó magyar internethasználó közül 95-en mondták, hogy bíznak ismerőseik fogyasztói tapasztalataiban és ajánlásaiban. (Két éve a szájpropagandát még 68 százalék említette pozitívan).

A márkák weboldalainak információit 74-en ítélik meg kedvezően, száz megkérdezett közül. Arányuk sokkal nagyobb, mint a két évvel ezelőtti 61. Szintén az internet növekvő szerepét bizonyítja, hogy a világhálón olvasható fogyasztói véleményekben száz magyar válaszadó közül - a tavalyelőtti 66 után - idén 73-an bíznak vásárlási, fogyasztási döntéseikkel kapcsolatban.

A reklámok céljai közül a válaszadók általában sportesemények, művészeti kiállítások és kulturális rendezvények népszerűsítését és szponzorálását tartják a legfontosabbnak (Európában a megkérdezettek 77, Magyarországon viszont 84 százaléka).

Odafigyelünk a reklámokra

Magyar sajátosság, hogy 66 százalék figyel oda a reklámokra, amelyeket egyben szórakoztatónak is tart, az európai átlag azonban jóval alacsonyabba a 48 százalékkal.

A magyar válaszadók 57 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy a reklámozásnak köszönhetően olcsóbban vagy ingyen lehet hozzáférni információkhoz interneten, televízióban, újságokban és más médiában.

A 46 százalékos európai átlaghoz képest nálunk csak a megkérdezettek 38 százaléka szerint közvetít a reklám fontos információkat olyan fontos társadalmi kérdésekről, mint a biztonság vagy az egészség.

Nálunk a kutatásban résztvevők 59 százaléka mondta, hogy a reklám nemcsak segíti a vállalatok sikerét, de egyben munkahelyeket is teremt.

Módszertan

A Nielsen online felmérése 2009 áprilisában, öt világrész 50 országában összesen 25 ezer rendszeres internetező – Magyarországon ötszáz - megkérdezésével készült. A válaszokat befolyásolja az internethasználók eltérő száma: a legfejlettebb országokban ugyanis az adatok szinte az egész közvéleményt tükrözik. Ahol viszont kisebb az internethasználók aránya, mint például Magyarországon is, ott felülreprezentáltak közöttük a fiatalok, magasabb iskolai végzettségűek és az átlagosnál nagyobb jövedelműek.  A hírhez tartozó itt tekinthető meg. (Forrás: Kreatív Online)