Ha Szlovákiában a TDM-szervezeteket keressük, sajátos megnevezés alatt találjuk azokat. Ez a kifejezés az „Oblastná organizácia cestovného ruchu” (röviden Oocr), amely „idegenforgalmi körzeti szervezet”-et jelent.
Szlovákiában a Szlovák Gazdasági Minisztérium Turisztikai Intézete által 2004- ben kialakított turisztikai régiók elődei voltak a turisztikai körzetek. Hazánkhoz hasonlóan Szlovákiában sincsen önálló turisztikai minisztérium, a turizmus ügye a Közlekedés-, Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztérium idegenforgalmi szekciójához tartozik. Az ő irányításuk alá tartozik az NTO is állami költségvetéssel, illetve EU-alapokból történő finanszírozással (www.mindop.sk). Ha összevetjük az ország közigazgatási kerületeit a turisztikai régiókkal, szembetűnik az aránytalanság. Szlovákia ugyanis nyolc megyével bír, turisztikai régióból pedig 21-et találunk. Utóbbiak intézményi tekintetben nincsenek lehatárolva úgy, mint a Magyar Turizmus Zrt. regionális marketingigazgatóságai. Egyes szlovák megyék még rendelkeznek idegenforgalmi vagy regionális osztállyal, de párhuzamosan megjelentek a megyei TDM-szervezetek, amelyek 2012-től alakultak a turizmustörvény alapján.
Szlovákiában is alulról jövő hálózatosodás jellemzi a megyei TDM-szervezeteket, azonban nem minden megye rendelkezik ilyen együttműködéssel. Ha mégis, akkor megyei TDM-szervezeteket irányítanak, amelyek között találni történelmi régiót, néhány községet és falvat, várost és szolgáltatót.
TURIZMUSTÖRVÉNY, ÁLLAMI TÁMOGATÁS
A TDM-szervezetek létrejöttét törvény szabályozza, nevezetesen a turizmustörvény, amely először 2010-ben lépett hatályba (91/2010. sz.), és első módosítása 2011. december 1-jén lépett érvénybe (386/2011). Az újabb módosításra pedig 2013-ban került sor a 415/2013 sz. törvény alapján, amely 2014. január 1-jétől hatályos. Hasonlóan a magyar TDM-szerveződéshez Szlovákiában is községi vagy városi önkormányzatoknak is az alapító tagok között kell szerepelniük. További feltétel, hogy a szervezethez legalább öt település és két vállalkozás csatlakozzon, valamint a vendégéjszaka szám elérje az 50 ezret éves viszonylatban. Az állami támogatás – más néven dotáció – csak a fenti feltételek teljesítése esetén illeti a TDM-szervezetet. A dotáció mértéke függ a tagdíjbevételtől és a beszedett idegenforgalmi adó mértékétől. Utóbbi alkalmazásáról és vendégéjszakánkénti díjáról az önkormányzatok döntenek. Érdekesség, hogy nem rendelkezik adómentességről valamennyi település, aminek értelmében a 18. életév alatti korosztálynak is meg kell fizetnie az idegenforgalmi adót. Minél magasabb az idegenforgalmi adó és a tagdíjak összege, annál nagyobb állami támogatáshoz jutnak a szervezetek.
ALAKULÓBAN A MAGYARLAKTA VIDÉK TDM-SZERVEZETE
Adminisztratív szempontból Nyitra kerület az egyetlen, ahol csak egy TDM-szervezet működik, az is kikerüli a Duna menti magyarlakta településeket. Az alakulóban lévő Duna-Thermal regionális TDM-szervezet tölthetné be a hiátust, amely a szlovákiai Komáromtól Párkányig húzódna, és tömörítené a községeket is.
A vizsgálat tárgya tehát turisztikai értelemben a Duna menti régiót, közigazgatásilag pedig a Nyitrai kerülethez tartozó Komáromi járást (okres Komarno) érinti. A Szlovákia déli részén elterülő Duna menti régió déli és délnyugati része a Duna (Dunaj) mentén a szlovák–magyar államhatárt követi. A térség arculatát Európa második leghosszabb folyója, a Duna határozza meg. Természeti és épített örökségekben és turisztikai tevékenységekben gazdag régióról beszélhetünk.
A Komáromi járást nemzetiségi összetételét tekintve főként a magyar nemzetiségű lakosok alkotják. Gondolatban fedezzük fel a régió látnivalóit és érintetlen kincseit!
A DUNA GIBRALTÁRJA
A Duna és a Vág–Duna összefolyásánál fekszik Komárom, a Kárpát-medence egyik legrégibb települése s gazdag történelmi múltú városa. Történelmi és kulturális hagyományainak, örökségeinek köszönhetően a dél-szlovákiai magyarok egyik kulturális központja. A Duna Gibraltárjának is nevezett Komáromban született a magyar romantikus irodalom kiemelkedő írója, Jókai Mór, valamint az operettjeiről híres Lehár Ferenc. Gyermekkorától az érettségiig itt nevelkedett Selye János, a világhírű stresszelmélet kutatója. Nevét viseli a 2004-ben megalapított első szlovákiai magyar egyetem és a gimnázium is. A komáromi strandfürdő termálvizének gyógyhatása hasonló, illetve részlegesen megegyezik a pöstyéniével és a trencsénteplici vízzel. Reumatikus és idegrendszeri panaszok enyhítése esetén és a tömeg elkerülése érdekében jó választás a fürdő. Nyitás után a felnőttek 3,30 euróért válthatnak napijegyet, a délutánit 14.00 óra után, amely már csak 2,80 euróba kerül. A fürdő zárása előtt másfél órával pedig már csak 1,60 euróért élvezhetjük a nyolc medencét.
EGY FALUBAN KÉT FÜRDŐ
Komáromtól tizenöt kilométerre található Pat, ahol egyszerre akár két fürdőlétesítmény szolgáltatásait élvezhetjük. Ugyanilyen névvel találhatunk hazánkban is települést Zala megyében. A megkülönböztetés végett vegyük sorra a szlovákiai kínálatát. Az 1131 hektár területű községben az egészségturizmus dominál. A Pati strandfürdőre üdülőkörzet is épült, így méltán nevezhetjük resortnak. A nagyobb múltra visszatekintő, szezonális nyitva tartású Pati fürdő és a Wellness Hotel Patince egymás szomszédságában található. Függetlenül az eltérő tulajdonviszonyoktól, az egyik vizes létesítményből egy kültéri kapun keresztül könnyedén átjuthatunk a másikba. Az átjárás egyetlen feltétele, hogy a vendégek érvényes belépőjegyet váltsanak a wellnesshotel medencevilágába. A pati wellness egyedisége, hogy vizét a 200 méter mélyről előtörő, 27 °C-os termálforrásból nyeri. Ez Pat község közelében kezdődik, és a budapesti Margitszigeten ér véget. Csúszdavilága három csúszdájának használata is benne van a napijegy árában. A szocializmus korában állítólag a pati iszapot vitték Pöstyénbe, ahol azt pöstyéni iszapként értékesítették.
PÁRKÁNY, A FÜRDŐNAGYHATALOM
Pat községtől 35 kilométerre található a régió legnagyobb fürdője Párkányban, a Vadas. A patinál hatalmasabb üdülőkomplexum található itt. A fürdő négy markáns részre különül el: a termálfürdő, a csúszdapark, a fedett uszoda, valamint a különböző kategóriájú szállások. A fürdő teljes befogadóképessége 12 500 fő. A fürdő tulajdonosa száz százalékban a városi önkormányzat. Sőt, a fürdő teljes területe az önkormányzaté, beleértve a saját tulajdonú szálláshelyeket, valamint a bérbe adott területeken felépített, magánkézben lévő szálláshelyeket. A város ezért joggal nevezhető fürdőnagyhatalomnak, amit évi 300 ezres vendégéjszakaszáma is bizonyít.
SZÁLLODAHAJÓK A VIZEN
A dunai közlekedés a régió vízi világának non plus ultrája. Hetente száz szállodahajó fényei élvezhetők. Mintegy hetven év kihagyás után idén újraindult a vízi közlekedés a két testvértelepülés, Karva és Lábatlan között, a Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében. Szárazföldön a távolság mintegy ötven kilométer, vízen azonban ez csak egyetlen kilométer! Naponta háromszor is rendszeres hajójárat közlekedik jelképes összegért (másfél euróért), november 15-ig. A rövid hajózást követően a Dunán, a Fish Boat Paradise nevű rendezvényhajón is elfogyaszthatunk egy jó kávét vagy a halspecialitásaik egyikét.
A KASTÉLYOK FALUJA
Karvát, a 762 lelkes községet a kastélyok falujának is nevezik. Ez a település a legalkalmasabb a dunai csobbanásra. A település több egyediséggel is büszkélkedhet. A falu önkormányzata 2011-ben „Miénk a tér!” és „Nálunk kössön ki!” mottóval indította el a Dunakorzó Karván rendezvénysorozatot. „Karvaiakat csak Karván lehet nevelni”, ezt bizonyítja a Karvai Magyar Tanítási Nyelvű Iskola és Óvoda, ahol a Waldorf-, a Montessori- és a Kagan-féle módszerekkel oktatják a nebulókat. A 16 méteres karvai kilátóból újabb lenyűgöző panoráma fogadja a turistákat. Tetejére felérve meglepetés várja az érdeklődőket. A védőkorláton ugyanis harminc fővárost jelölő táblát helyeztek el, amelyek azt jelzik, légvonalban mekkora a távolság az egyes városok és Karva között. A falu főtere is gyöngyszem a maga miliőjével. Pihenőhelyek lassítják a fáradt turistát, szabadtéri színpad és nézőtér gondoskodik a rendezvények helyszínéről, valamint a környező, modernül felszerelt sátrakban helyi termékek és finomságok csillapítanak éhséget. A falu első embere, Duka Gábor azon fáradozik, hogy a 2014. szeptember 14-én felszentelendő lourdes-i kápolna egyik állomása legyen az egész Európát átszelő Mária-zarándokútnak.
BRINGAÚT ÉPÜL
A nyugati kerékpáros turisták már koptatják az utakat: németek, osztrákok, hollandok, olaszok, svájciak is megfordulnak a régióban. További nagy lökést jelent számukra és a települések számára is, hogy egy 2,5 millió eurós, uniós támogatottságú beruházásnak köszönhetően a Karva és Komárom közötti 29 kilométeres szakaszon kerékpárút húzódik. A várhatóan 2014 augusztusában elkészülő kerékpárút az EuroVelo 6 kerékpárút része lesz.
BABAHÁZ ÉS PATÓ PÁL
Kihagyhatatlan élmény a búcsi Felvidéki Népviseletes Babák Háza, amelynek egyedisége nemcsak a babacsalád-gyűjteményben keresendő hanem a tárlatvezetés utolsó helyszínén található gondolkodószékben. Ha ide beülünk, megnyílnak a gondolataink, és a kívánságunk is valóra válik. Szobiné Kerekes Eszter, a Kultúráért és Turizmusért Társulás elnökének története a falusi turizmus kialakulásáról további színfoltja a múzeumnak.
Az izsai múzeum a római kori emlékeket őrzi. Szőgyén község Európa-diplomával büszkélkedik. Ez a díj többek között olyan településeknek jár, amelyek jelentős kulturális értékeket és nemzetközi kapcsolatokat ápolnak. A település további érdeme lesz, hogy a kiépítésre váró Mária-út Érsekújvár–Márianosztra szakaszának egyik állomása lesz Szőgyén. „Ej, ráérünk arra még!” – idézem Pató Pált, aki a község jegyzője volt. Az ő emlékére és a rohanó életritmus lassítása céljából idén már hetedik alkalommal rendezték meg júliusban a Pató Pál-napokat.
A KÖZÉPKORI PARASZT ÉS TÁRSAI
Az éhség remek csillapítói a csárdák: Paraszt csárda (Dunaradvány), Dunamocsi csárda, Gólya csárda (Hetény). A párkányi fürdőben található Kupola étteremben az ízek mellett autentikus környezet fogadja a vendéget. A Középkori Paraszt Étterem egyszerűen időutazás. A vendég itt valóban középkori paraszttá avanzsál, akitől a korhű ruhába öltözött pincér nem azt kérdezi, hogy „Mit hozhatok inni?”, hanem „Mit szlapáltok, parasztok?” A másik véglet a marcelházi Fruit Distillery Cooperation nevet viselő vállalkozás Marsen nevű brandje. A pálinkafőzést magas színvonalon művelik itt.
BORBAN AZ IGAZSÁG
Szőlészetek, pincesorok, borospanziók (például a búcsi Vintop Karkó, a karvai Vinery Panzió, Matysák Vinotékája) és a Duna menti borút mint tematikus út is jelen van a régióban. Dunamocs községben hagyományteremtő céllal idén másodjára rendezik meg a burcsákfesztet. A burcsák a szőlő utóerjedése idején a még édeskés, de már erősen szén-dioxidos, csípős folyadék. Másik, magyar megfelelője a murci. A helyi lakosok igyekezete is lenyomatot hagy maga után. Hetényen Horváth Sándor juhsajtkészítő mester, Karván Varga Géza állít elő minőségi gyümölcsleveleket és szárított gyümölcsöket (Južné Sady, azaz Déli Gyümölcsöskert).
A régió szálláskínálata is sokszínű. Béla községben találjuk a történelmi ötcsillagos kastélyszállót, a Hotel Château Bélát. Itt valóban a luxus találkozik a hagyománnyal. A nyugati vendégek azért kedvelik, mert felidézik bennük az évtizedekkel ezelőtti Nyugatot. Nem mellesleg Harry herceg is vendégeskedett itt. A Wellness Hotel Patince négycsillagos minősítésű, míg a párkányi Thermal Hotel ennél alacsonyabb, azonban közös vonásuk a fürdővel való összeköttetésük. A vidéki vagy farmturizmust tapasztalhatjuk meg az Izsához tartozó Bokros-tanyán található Bokros Panzióban.
