A négy csillagos Hotel Ózon Rezidence-ben tartott találkozón - amelyen az önkormányzatok, a turisztikai vállalkozók, a szervezetek és egyesületek képviselői vettek részt - a szakember hozzátette: a hazai vendégek körében a tavalyi kutatások szerint Észak-Magyarország a harmadik legnépszerűbb úti célnak bizonyult.

Az elmúlt években a balatoni, a nyugat-dunántúli és az észak-alföldi turisztikai régióval folytatott versenyben általában a második, illetve a harmadik helyet érte el az északi térség. A falusi szálláshelyek kínálatában viszont az élen áll.

Mártonné Máthé Kinga emlékeztetett, hogy a régióban tizenegy Tourinform iroda működik, melyek nagy múltra tekintenek vissza. Emellett 13 helyi és három térségi TDM szervezet is tevékenykedik, amely jelenleg a legtöbb a turisztikai régiók között.

A térség jelentős eredményeket tudhat magáénak a Virágos Magyarországért mozgalomban is, különösen Sárospatak, Eger és Noszvaj. Ám a régió elmaradt a turizmus minőségi díjakban, mindössze hat szálloda kapta meg az elismerést. Véleménye szerint a fellelhető összefogás és akarat megvan ahhoz, hogy ez a térség tovább fejlődjön és jelentős eredményeket érhessen el az idegenforgalomban.

Növekedés az egészségtudatos hegyvidéken

A 2011-ben elért sikeres turisztikai szezon után tavaly további növekedést értek el az északi régióban - mutatott rá előadásában Molnár Anita, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője. Januártól novemberig 4,9 százalékkal több vendég érkezett és 5,2 százalékkal növekedett a vendégéjszakák száma.

A magát "egészségtudatos hegyvidéki desztinációnak" tartó régió a legnagyobb magán- és falusi szálláshelyi kapacitással rendelkezik hazánkban. Az elmúlt években a belföldi kereslet 1,3 százalékos emelkedése mellett Észak-Magyarországon 22,9 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak a nem kereskedelmi, úgynevezett egyéb szálláshelyek.

Az igazgató hangsúlyozta, hogy a turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően a megújult szállodákban, például Gyöngyös és a Mátra térségében 2007-2011 között 23 százalékkal bővült a vendégéjszakák száma. Annak ellenére, hogy Nógrádban a szálláshely kapacitások szűkültek, 13,8 százalékkal több véndégéjszakát töltöttek el az odaérkezők. Tokaj-Zemplén térségében a 9 százalékos kapacitásbővülést, négy százalékos vendégforgalom bővülés kísérte.

Az említett időszakban viszont Egerben és térségében a kapacitások közel 25 százalékkal estek vissza. Így a vendégforgalom - 588 ezer vendégéjszakával - stagnál az utóbbi években. Miskolcon és térségében a 15 százalékos kapacitásbővülés ellenére - az elmúlt öt esztendőben - 3,6 százalékkal csökkent a forgalom. Hasonló helyzet alakult ki Aggtelek térségében is.

Az elmúlt években a turisztikai kommunikáció egyik célja az volt, hogy az elő- és az utószezonban élénkítse a vendégforgalmat. Ez sikeresnek bizonyult, mert a tavaszi- és az őszi hónapok népszerűsége nőtt. Habár a legtöbb vendég a nyári hónapokban érkezett a régióba.

Dél-lengyel nyitás a kommunikációban

Molnár Anita az igazgatóság idei kampányairól is beszélt. Ebben az évben a vállalt üzleti marketing célja, hogy két és fél százalékkal növeljék a belföldi vendégéjszakák számát a régió kereskedelmi szálláshelyein. Ezért számos belföldi turisztikai vásáron jelennek meg, továbbá az Alföld nagy városaiban rendhagyó nagyközönségi kommunikációt folytatnak. Az északi régió kiemelkedő turisztikai vonzerőt képviselő rendezvényeire is kitelepülnek, népszerűsítve a térségeket. Ezzel is igyekeznek növelni a vendégek tartózkodási idejét. Mindezek mellett Dél-Lengyelország felé is nyitnak, valamint négy nyelven megjelenő imázs kiadványokat készítenek és tanulmányutakat szerveznek.

Hét éves fejlesztési terv készül

A megyéknek a területfejlesztésben folytatott megújuló szerepéről beszélt Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. Rámutatott, hogy ebben nagyon fontosak a helyi információkon alapuló döntések. Megjegyezte, hogy az elmúlt időszakban nem sikerült csökkenteni az egyenlőtlenséget a fejlett és fejletlen térségek között. A jövőbeni cél, hogy ezeket mérsékeljék. Így a következő hét évre jelölik ki a megyei feladatokat, melyben a turizmus is fontos szerepet kap, különösen Egerben és a Mátra környékén.

Túraközpont épül Galyatetőn

Garancsi István, a Magyar Természetjáró Szövetség elnöke, miniszterelnöki megbízott, az Országos Kéktúra fejlesztéséről, valamint ennek az észak-magyarországi szakaszáról, mint kiemelt projektről beszélt. Aláhúzta, hogy ez a régió turizmusára jelentős hatást gyakorolhat. A program - többek között - arra épül, hogy olyan adatbázist hozzanak létre, amely a kéktúra vonalán túrázóknak konkrét információkkal szolgál az uticélokról, az attrakciókról, a közlekedésről, a szálláshelyekről, a boltokról. Fontos, hogy az egész rendszerben a turisták használhassák az okostelefonokat is az információszerzéshez. Kiemelte, hogy a Mátrában Galyatetőn túraközpontot építenek, amely minden évben októbertől a következő év májusáig síközpontként működik majd. Emellett a helyi kilátótornyot is újjáépítik.

A tájékoztatókat követően az észak-magyarországi régió térségeinek képviselői mutatták be a konferencia résztvevőinek a következő időszak turisztikai fejlesztéseit. Így Tokaj-Hegyalja -Zemplén-, Miskolc és a Bükk-, Aggtelek-Edelény, Eger és térsége, a Gyöngyös-Mátra, valamint Nógrád és térsége elképzeléseit ismerhették meg a szakemberek. A következő években a turizmus piacán várható marketing trendekről pedig dr. Piskóti István, a Miskolci Egyetem Marketing Intézetének igazgatója beszélt. A kutatások szerint új stratégiák születnek a termékek értékesítésben, a kínálatban pedig csökkentik a szezonalitást. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ezeket tudatosabban kell kommunikálniuk a szakembereknek a turistáknak.

Kihasználják a Kassa Kulturális Fővárosságát

A területfejlesztés és a turizmus kapcsolatára mutatott rá dr. Dávid Lóránt, a Károly Róbert Főiskola Turizmus-, Területfejlesztési- és Idegennyelvi Intézetének igazgatója. Kiemelte, hogy a jövőben a turisztikai termékfejlesztésben egyre inkább megjelennek a környezetbarát megoldások. Például a zöld éttermek, a zöld oktatatás, amelyben a gyöngyösi főiskola már élen jár.

A konferencián Koczurné Bencs Ilona, a Miskolci Polgármesteri Hivatal turisztikai referense a Kassa 2013 Európa Kulturálsi Fővárosa projektet és a lehetséges regionális kapcsolódási pontokat ismertette. Ez utóbbit elsősorban Miskolc és Kassa testvér városi együttműködésére alapozzák. Példaként emelte ki a sportban a Miskolc-Kassa futást, illetve a két város közötti kerékpáros versenyt. Arról is szólt, hogy a borsodi megyeszékhelyen az idei kocsonyafesztiválon Kassa lesz a díszvendég.