"Régóta dolgozunk az olasz fagylaltmúzeum megteremtésén, hiszen a gelato az egyik legismertebb és legkiválóbb minőségű itáliai terméknek számít. A fagylaltipar a második világháború utáni olasz gazdasági talpra állásában is szerepet játszott, és a mai válságban is sikeres ágazatnak bizonyul" - hangoztatta Romano Verardi, a fagylaltmúzeumot szponzoráló Carpigiani Alapítvány elnöke.
Fagylaltot már az ókori Rómában is ettek, tömegtermékké a 19-20. század fordulóján vált, amikor arisztokrata cukrászkészítményből akárhol fogyasztható, globális édesség lett.
Ebben a hordozható tölcsér segített, amelynek elkészítését a múzeum az Egyesült Államokba kivándorolt olasz fagylaltos mesternek, Italo Marchininek tulajdonítja, aki 1903-ban szabadalommal kötötte nevéhez a tölcsért. A múzeumban említést kap a szír származású Ernst Hamwi is, aki az 1904-es Saint Louis-i vásáron már tölcsérben árulta saját készítésű fagylaltját.
Anzola Emilia múzeuma húsz fagylaltgépet mutat be, közöttük a 19. században kézzel hajtott keverőktől a bolognai Otello Cattabriga 1927-ben működésben helyezett motoros fagylaltgépéig, de láthatók a legmodernebb technológiával üzemeltetett gépek is.
Az állandó fagylaltkiállítás fényképekkel, a fagylaltról szóló könyvtárral és irodalmi idézetekkel is a gelato jelentőségét hirdeti - többek között Tolsztoj és Proust is méltatta az olasz fagylaltot - írta a La Stampa napilap.
A negyvenes évektől fagylaltgépet gyártó Carpigiani saját üzeme területén nyitotta meg a fagylaltmúzeumot. Emellett működik a Carpigiani University fagylaltkészítési egyetem is.
Az olaszok tavaly fejenként hatvanhét eurót költöttek fagylaltra, egy százalékkal többet mint 2010-ben - közölte a Confartigianato kézműipari szövetség. Olaszországban közel harmincnyolcezer kézműves fagylaltozó üzemel, kilencvenezer embernek adva munkát. Tavaly a fagyizók száma 2,3 százalékkal emelkedett.
Az idei nyáron az olasz fagylaltozók összesen hatszáz különböző ízű fagylaltot kínáltak.