– A vendégszám visszaesését szinte minden budapesti szállodás tapasztalja. Hogy pontosan mi áll a fővárosunk, illetve az országunk iránti érdeklődés csökkenésének hátterében, arról csak találgatások vannak. Abban, hogy legfontosabb küldő piacainkról rendre kevesebben érkeznek, a gazdasági gyengélkedés is közrejátszhat. Németországban ráadásul intenzív kampányt indult, belföldi üdülésre buzdítva a lakosságot. Kipukkadt az uniós csatlakozásunk alkalmából fújt lufi is. Az elmúlt két évben sokan eljöttek, hogy megnézzék, milyen az egykori szocialista államból uniós taggá avanzsáló Magyarország. Ez azonban ma már nem nagyon ad késztetést a látogatásra. Nagy tömegeket csábított hazánkba az olcsó szálláslehetőség és a kedvező árú fapados járatok indítása is, időközben azonban a szállodák árat emeltek, és május végéig az erős forint is drágulást idézett elő. Az elmaradozó árérzékeny tömegeket azonban egyre inkább a kisebb létszámú, de tehetősebb rétegek váltják fel a budapesti szállodákban. Ennek köszönhető az is, hogy annak ellenére, hogy a kereskedelmi szálláshelyek kevesebb (–8%) külföldi éjszakát regisztráltak az első hat hónapban az előző év azonos időszakához képest, mégis több volt (+16 százalék) az abból származó bevételük. A szállodaipar ezzel együtt törekszik a külföldi vendégéjszakák számának emelésére. A budapesti hotelek többek között a Magyar Turizmus Zrt.-vel közreműködve decembertől márciusig nemzetközi promóciót indítanak a téli forgalom élénkítésére. (Cikkünk ITT olvasható.)
– A Hunguest Hotels összes házában, Budapesten és vidéken egyaránt visszaesést tapasztaltunk a külföldi vendégéjszakák számában, különös tekintettel az Európai Unió országaiból érkező vendégekre. Ebben közrejátszhat az is, hogy az elmúlt két évben irreálisan sok vendég érkezett elsősorban a fővárosba a diszkont légitársaságok járatainak köszönhetően. Az idei első félévet jellemző vendégéjszaka csökkenést a bevételek terén némileg ellensúlyozza a gyenge forint, kérdés azonban hogy meddig érvényesül ez a tendencia. Az viszont szinte biztos, hogy a szeptember elsejével tervezett, nemzetközi viszonylatban példátlanul magas áfaemelés a külföldi érdeklődés jelenlegi csökkenését tovább fokozza majd. A húsz százalékos áfa ledolgozhatatlan versenyhátrányt jelent a szálláshelyek számára, amit a kétszázalékos iparűzési adó is súlyosbít. A legjelentősebb versenytársunknak számító Ausztria és Horvátország szálláshelyei tíz-, Csehországéi pedig mindössze ötszázalékos áfát alkalmaznak. De a gyógyturizmus versenytársának számító Lengyelországban is csak hétszázalékos forgalmi adó terheli az idegenforgalmat. A hazai szálláshelyszolgáltatóknak minden túlélési ösztönükre szükségük lesz ahhoz, hogy házaik talpon tudjanak maradni a következő években. A szakmát érintő jogi és gazdasági intézkedéseket vizsgálva elmondható, hogy a kormányzat nem tekinti húzóágazatnak a turizmust.
– A tavalyi rekordévnek számított. A brit beutazók száma ötvenszázalékkal nőtt 2005-ben. Ekkora növekedést képtelenség minden évben elérni. A tőzsdén is ismert a törvényszerűség, hogy a hirtelen nagy kiugrást kisebb visszarendeződés követi. A német turisták száma világszerte csökkent. Elégedettek lennénk, ha el tudnánk érni, hogy a német, holland, osztrák piacokon ne folytatódjon az évek óta tartó csökkenés, amely abból adódik, hogy az onnan érkezők jó része már több alkalommal járt nálunk, és új országok megismerésére vágyik. Minden főbb küldőpiacunkon, ahol visszaesést tapasztaltunk, fokoztunk a marketingtevékenységet költségkímélő, de hatékony eszközökkel. A potenciális küldő országokban (Oroszország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Csehország, Görögország) kifejtett marketingtevékenység a statisztikák alapján is kezd beérni. Ezekről a piacokról rendbe több vendég érkezett. Húszéves szállodás tapasztalatom, a sikeres július és az előrejelzések alapján azt mondhatom, hogy a gyenge félév után erős hat hónapnak nézünk elébe. Optimizmusomat arra alapozom, hogy a gyógy- és wellness- szállodákba sokan érkeznek, jók a belföldi turizmus eredményei, főleg a Balatonnál, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a bruttó szobaárbevétel a forintleértékelés és az infláció mértékénél kétszer nagyobb mértékben nőtt (+13 százalék). Nagy reményeket fűzök a Budapest Winter Invasion kampányhoz is.
'
