A hazai turisztikai szolgáltatók egyre szélesebb köre fogad el bankkártyás fizetést, azonban rontja a magyar szolgáltatók versenyképességét, hogy az eu-s átlagnál magasabb jutalékot kell fizetniük a bankoknak. Az OIB számításai szerint évente a turisztikai szolgáltatóknál százmilliárd forintos nagyságrendben fizetnek bankkártyával, amelynek jelentős, körülbelül 3 százalékát kapják meg a bankok jutalékként. Ez főként a kisebb vállalkozásokat érinti hátrányosan és azokat a szállodákat, amelyek nem tartoznak a nagy szállodaláncok kötelékébe.

Az OIB szerint ugyancsak rendbe kell tenni a valutaváltásra vonatkozó szabályozást, mert a tárgyi feltételekre vonatkozó előírások egy része nem életszerű.

A Magyar Nemzeti Bank részéről komoly fogadókészséget tapasztalt a bizottság az MNB statisztikáinak gyakoribb és összehangoltabb közlésével kapcsolatban. Az MNB a KSH-nál ritkábban publikálja statisztikáját a turizmus helyéről a fizetési mérlegben. A bizottság felvetette, hogy a turisztikai egyenlegen kívül más indikátorok hitelesebben mutatják a turizmus eredményességét, és feltétlenül szükség van a "közös nyelv" kialakítására, azaz a fogalmak azonos értelmezésére.

Magyarországon a települések 20 százaléka szed idegenforgalmi adót, amelynek összegét és az érte kapott állami 2 forintokat fontos lenne, hogy az önkormányzatok valós turisztikai célokra fordítsák.

Az ülésen újból felvetődött, hogy méltánytalanul magas a szolgáltatókra, szállodákra, vendéglátóhelyekre kivetett 20 százalékos áfa. Az OIB szerint a szolgáltatók versenyképessége miatt nagy szükség lenne arra, hogy kedvezőbb kategóriába kerüljön.