Ez kiemelkedően nagyarányú behálózottság, aminek nálunk –mondhatni – történelmi hagyományai vannak. (A pártállami időszak gebines kisvállalkozásai szinte a modern franchise „előképei” voltak.)

Ugyanakkor míg nálunk a vállalkozási kedv erős, a kisvállalkozásoknál ma is gyakran tetten érhető, hogy vezetőik az alapvető üzleti ismereteknek is híján vannak. Pontosan ezért igen jelentős itt a franchise hálózat szerepe, mivel a vállalkozó jól bejáratott cégér mellett egy többé-kevésbé részletes üzletviteli szabályzatot kap, illetve a hálózatok szervezői folyamatosan képzik a hozzájuk bekerülő tagokat.

Egységben a siker

– A válság, illetve a recesszió inkább a gyengébben szervezett hálózatokat, illetve vállalkozásokat rostálta ki – mondja Mandel Katalin, a Magyar Franchise Szövetség (MFSZ) főtitkára. – Akik azonban körültekintően választották ki, hogy melyik hálózathoz csatlakoznak, hosszú távon építették üzletüket és szigorúan betartották a hálózat működésének a szabályait, azok jóval nagyobb eséllyel vészelik át a nehéz időszakot, mint a független vállalkozók. A hálózatszervezés egyáltalán nem csökkent a válság hatására, több új külföldi név lépett be a piacra, és jó pár hazai franchise hálózat is elindult. Így az MFSZ tagsága is 15 új taggal bővült 2008-hoz képest, ami jóval nagyobb növekedési arány, mint amit a válság előtti években tapasztaltak. Mandel Katalin szerint kettősség jellemzi az időszakot: a magas vásárlóerőt igénylő hálózatok és a kifejezetten a legolcsóbb szolgáltatást nyújtó cégek erősödtek meg. Például a drágább körbe sorolható exkluzív fitnesz-, illetve testkultúraszalonok – ahol egy egyórás foglalkozásért elkérnek akár 5-7 ezer forintot – a jellemzőek. (...)

A Népszabadság teljes írását az eredeti oldalon olvashatja.