1334-ben Károly Róbert király várossá nyilvánította, a XV. században a ferences rendi szerzeteseknek nyújtott védelmet. A leghíresebb kuruc tábornokot, Vak Bottyán Jánost 1709 őszén a ferences rendi templomban helyezték végső nyugalomra. A Napóleoni háborúk idején három alkalommal őrizték a városban a szent koronát.
1917 májusában súlyos tűzvész pusztított Gyöngyösön, az épületek nagy része a tűz martalékává vált. IV. Károly elrendelte a város újjáépítését, ekkor alakult ki a mai harmonikus, egységes városkép. Gyöngyös egyik legjelentősebb műemléke a belvárost meghatározó, Szent Bertalan tiszteletére felszentelt, kéttornyú római katolikus templom. Mellette, a Kincstárban őrzik Magyarország második leggazdagabb katolikus egyházi gyűjteményét. A ferences rendi templom és kolostor épületét a Báthory család emeltette 1400 körül, majd később barokk stílusban átépítették. A kolostor középkori eredetű, ferences műemlék könyvtára ma is látogatható. A Mátra Múzeum mutatja be a város múltját, értékeit, a Mátra természeti kincseit. A Gyöngyösre látogatók ma egy vendégszerető, műemlékeiről, rendezvényeiről, borairól híres városba, érkeznek.
A városban és környékén mély gyökerei vannak a néptáncnak. 1962-től a Vidróczki néptáncegyüttes öregbíti Gyöngyös hírnevét: Kodály Zoltán Mátrai képek című művéből ismerősen cseng a Mátra „hírhedt” betyárjának, az együttes névadójának, Vidróczki Mártonnak a neve. A GYÖNGYÖK Mátra Művelődési Központ az együttessel karöltve, 1969- től kétévenként rendezi meg az észak-magyarországi néptáncfesztivált, amely a kilencvenes években nemzetközi méretűvé nőtte ki magát. Gyöngyös Város képviselő-testületének anyagi és erkölcsi támogatásával 1994-ben útjára indult a Gyöngy Nemzetközi Néptáncfesztivál. „Az eddigi 14 év alatt 35 országból 88 csoport mutatkozott be. A magyar nép kultúráját, örökségét kilenc magyar hagyományőrző csoport elevenítette meg – avat be a részletekbe Hiesz György, a város polgármestere. – Ausztrália kivételével eddig minden földrész képviseltette magát. Idén Belorusszia, Chile, Görögország, Grúzia, India, Nepál, Portugália, Skócia, Spanyolország, Szicília, Szlovákia, Ukrajna hagyományőrző csoportjai, valamint az Alba Regia, a Bihari, az Ördögszekér és a házigazda Vidróczki néptáncegyüttes szórakoztatja a közönséget. Ezeken a találkozókon a néptáncon és a népzenén kívül megismerhetjük a meghívott országok népviseletét, kultúráját, gasztronómiai szokásait. A megújulás jegyében Gyöngy Nemzetközi Folklórfesztivál a program új neve, amelyet ezentúl évenként szeretnénk megrendezni. Kirakodóvásár, gasztronómiai programok, gyerekrendezvények, dudástalálkozó várja az érdeklődőket. Színvonalát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy fesztiválunk 2002-től a Néptáncfesztiválok Nemzetközi Szövetsége, a CIOFF tagja” – emelte ki Hiesz György. A rendezvény nyitó- és záróeseménye az öszszes részt vevő csoport felvonulása és gálaműsora. A szervezők naponta több helyszínen közönségcsalogató táncokkal népszerűsítik az aktuális esti bemutatókat, amelyek a Fő téren, a Vak Bottyán János Szakközépiskola udvarán és a GYÖNGYÖK Mátra Művelődési Központban zajlanak. Az esti főműsort követően a közönséget is megtáncoltatják a táncházban. A csoportok a kistérségi településeken is ízelítőt adnak népük tánckultúrájából.
Tüzes borok
A szüret régen valóságos nemzeti ünnepnek számított. Ezt a vidám hangulatot idézik fel szeptemberben a Gyöngyösi Szüreti Napok, melyek programjai a borhoz, a szőlőtermesztéshez kapcsolódik. A Fő téren minőségi borok árusítása, kézműves-kirakodóvásár, étel-ital bemutatók, koncertek teszik teljessé a kínálatot. A szüreti mulatság leglátványosabb része a színpompás szüreti felvonulás, amelyen a város apraja-nagyja, a kistérséghez tartozó falvak hagyományőrző csoportjai műsort is adnak. A program része a szüreti gulyásfőzőverseny, amely egyre népszerűbb.
